kedves látogató !

Kedves Látogató !

Üdvözöllek a naplómban !

2013. február 22., péntek

Nagyvadak nyomában...

Jóideje tervezem már, hogy hóesés esetén bemenjek nagyvadakat fotózni a közeli , általam csak "vaderdőnek" nevezett területre. Ez egy kb 15000  hektáros, relatíve keveset háborított terület, melynek kerítése itt húzódik a falu határában. A vadászatok január elején nagyjából befejeződnek, ekkortól szeptember elsejéig, majdnem hogy "szabad a pálya"... Persze a belépés így is engedélyhez kötött, de ez ügyben van némi ismerettségem... (ezúton is köszönet neki érte..)
Mivel madaraim mostanában nem kényeztettek el jó képekkel, így a tegnapi lett a napja, hogy vaddisznókban, gímszarvasokban keressek megnyugvást háborgó "fotós lelkivilágomnak"...:)

Sűrű hóesésben indultam útnak ebbe a rejtelmes , vadregényes rengetegbe.


 Íme a "csárdakapu", a terület bejárata.  Nevét onnan kapta, hogy régen egy csárda volt itt megtalálható, mely a fáradt átutazók pihenését volt hivatott szolgálni. Nyomai még ma is megtalálhatók törmelékek formájában az avar alatt...

 
 
..aztán párszáz méter után a szokásos "Y" útelágazás. Itt mindig hosszú percekre elgondolkodom: "Mi Atyánk ki vagy a mennyekbe mondd csak, melyik ajtón menjek be?"
 
 

Balra mentem.  (bár erősen jobbos vagyok...:)  ). Egy nagyobb kört akartam tenni. Volt időm, erőm, hát hajrá !

Meseszép volt az erdő...leírhatatlan...


Kézben tartott géppel komótosan sétáltam. Vártam , hogy jöjjön valami fotóalany, ami még jobban megszépíti a téli tájat... Csend volt, talán túlságosan is. Csak a hó ropogott a talpam alatt.
Ösvényeken, erdei utakon haladtam, ám csak nem akart fotózkodni ma senki...


Vagy egy órát is elsétáltam amikor is a ropogó hó dámszarvasokat ijesztett fel tőlem balra. Sajnos kép nélkül távoztak. Óvatosabbnak kell lennem !

Csekély vigasz helyettük , egy felfelé kúszó fakusz:


Sebaj, gyerünk tovább. De merre ? Vajon merre van az a rengeteg vad ? A szórókon és az etetőkön, ez nem kétséges----adtam meg magamnak a választ----. Ám rég voltam bent, nem ismertem , hogy ezeket most épp merre is találom? Kissé elbizonytalanodtam...
Találomra indultam tovább, ám kellett húznom egy határt, meddig csavargok el. Ez pedig az utam végén lévő magasles lett, eddig megyek most és nem tovább !

És milyen jól tettem ! A magasles előtt egy szóró meg egy sózó volt. Rajta egy vaddisznó konda meg dámtehenek keresgéltek a sűrű hóesésben. Négykézlábra ereszkedtem, majd kúszva közelítettem feléjük a térdig érő hóban. A szél jó volt, fehér ruhám pedig elég álcának bizonyult.




Aztán valami balról megmozdult a takarásból. Csak másodpercekre néztünk farkasszemet, ám nekem ez is elég volt egy lövésre : dámszarvas bikák !



Még sosem fotóztam dámból bikát, most pedig itt van előttem hóesésben egyből kettő is ! :))


 
Egy két kép, aztán irány, beugrottak a sűrű védelmébe...
 
A vaddisznók nem voltak ilyen szívbajosak, sőt ! A konda lassacskán felém tartott...:
 
 
...csak turkáltak meg turkáltak.....

 
 


 ...egészen közel értek....én meg csak feküdtem a hóban és fotóztam őket....



...egy megtermett kan gyanút fogott a kattogtatásra...ajjaj Miki, nem kéne feszíteni a húrt.....fejben már a menekülésemet terveztem, hogyan ugrok fel és melyik fa tövébe "ugrok"... de most nem mehettem el, ritka alkalom hogy ilyen közel kerülhetek egy vaddisznóhoz, némi kockázatot megérnek a jó képek...




 ...közben a többiek is kezdtek közelebb érni...



 
 
...egyszer csak végérvényesen lebuktam ! Éreztem a feszültséget a levegőben, valakinek innen menni kell,  vagy ő, vagy én....
 
 
 
...szerencsére ő ment.. Hangos röffenéssel megugrott a többiekkel együtt...
 
 
 
Huh...ez meleg szitu volt..:)
Ekkor felkeltem, azaz csak fel akartam kelni, de a 40 perces hasalástól a hóban nem csak átáztam, hanem a teljesen elzsibbadt végtagjaim, egyszerűen nem hajtották végre az agyi parancsot...
Hát ennyit a "hirtelen majd felugrok egy fa mögé"-ről....
 
A sűrű hó sajnos sokat rontott a képek minőségén, már ami a részleteket és nem a hangulatot illeti.
Hát ez van.
 
Hazafelé indultam, amikor is utamat gímszarvasok keresztezték. Valahová nagyon igyekeztek... Lássuk csak !
 
 
 
 
Ahha...!
Hát megoldódott a gímszarvasok rejtélye is...
Egy nagy rudli a számukra kihelyezett takarmány mellett cövekelt le egy fenyves szélében. A fiatalabb bikákon még bőven rajta az agancs...:
 


Nem bolygattam őket. Hagy hizlalják csak magukat, ebben a hótakaróban minden falat fontos lehet.

Hazafelé még egy útonállóval is találkoztam:



 ...szépen mutatott a téli tájban..:

 
Jó kis nap volt a tegnapi , nem panaszkodhatok...:)
 
...
...
...
 
Ma bátyám kiséretében ismét a nagyvadak földjére léptünk. A cél a jó levegő és a kecsegtető tegnapi vadmozgás. Sajnos a havat gyenge eső váltotta fel, de hát ezt idén télen már igencsak megszokhattuk, hogy nincs két egyforma nap...
 
A tegnapi szarvasos etető helyszínére igyekeztünk, ám meglepetésre a szarvasoknak hűlt helye volt.:(
Valószínűleg az enyhe idő indíthatta őket útra.  Másfél órai séta alatt alig láttunk valamit.  Csak az olvadó hó, sár meg eső...
Aztán egyszer csak átjött előttünk egy kisebb rudli:
 


 
Nem fotózásra való idő ez, még csak nem is kirándulásra. Irány haza !

 
Hazafelé aztán a sűrűben egy kondát vettünk észre, amint épp felénk tartanak...
Ez a legjobb, ilyenkor ha jó a szél, a vad szinte az "ölünkbe pottyan"..:), csak ki kell várni...
Vártuk is, egy-egy fa tövébe helyezkedve. Először ez az igen lefogyott süldő került lőtávolba..:
 
 

 Aztán egy megtermett koca ! :

 
A koca mellé szegődött egy tavalyi malac is...
 
 
 
...talán egy percig nézhettünk farkasszemet, majd a koca rosszat sejtve kitért az útból...
 
 

 
Az eső közben jobban rázendített, így aztán egyenesen hazafelé vettük az irányt, hátrahagyva a Gödöllői dombság minden szépségét...
Nem tudom lesz e még módom a télen ismét jönni, de reményeim szerint tavasszal mindenképp visszatérek, hogy megörökítsek pár kockát a születendő új generáció életéből is...:)
 
 
 
 
 
 
 


3 megjegyzés:

  1. Micsoda kalandokat élsz át!!! Nem semmi...:o)))
    Nagyon élveztem a beszámolót, no meg a képeket!
    Legjobban a megtermett koca tetszett, de élőben nem szívesen találkoznék vele szembe...:o)))

    VálaszTörlés
  2. Általában nem lépnek fel támadólag, de ha malacaik vannak, akkor bármi előfordulhat... Ennyi kis kockázatot megér a buli..:o))
    Köszi Timi !!

    VálaszTörlés
  3. Szia Miki: ide "loptam" képet: https://www.facebook.com/events/401769829925911/

    VálaszTörlés