kedves látogató !

Kedves Látogató !

Üdvözöllek a naplómban !

2017. február 26., vasárnap

"Gazsi"...

Te Úristen !  Kiáltottam fel magamban és én is a fékre léptem.... Leálltam az út szélére , majd kiszálltam és elszörnyedve láttam, hogy sajnos a gyanúm beigazolódott:  Az utánfutómon szállított csónak felépítményébe belekapott a menetszél... Sajnos csak két helyen volt rögzítve a csónaktesthez a lécből épített felépítmény,  a menetszél pedig kitépte a csavarokat és a lécből ácsolt vázat átrepítette a túloldalra....! A túloldalra, ahol egy autó pont mellettem haladt el....! Egy autó, ami pont egy rendőrautó volt !! :O  Egy rendőrautó, melyben pont...
...
Sietve rohanok a rendőrkocsihoz, melyből folyik a hűtővíz és műanyag darabok hevernek körülötte. A kocsiból egy fiatal egyenruhás férfi száll ki teljesen értetlenül..., egyik kezében rádió adóvevő, a másikkal cigi után kutat miközben a rádióba beszél...:

-22 es rendőrjárőr a központnak, vétel !
-Itt a központ, jelentést kérek!
-Jelentem balesetet szenvedtünk a ........nemtudomhol... Az autóban rajtam kívül egy fő szolgálati személy és egy fő körözött személy tartózkodik , anyagi kárunk van, a gépjármű üzemképtelen, személyi sérülés nem történt, kérem a további utasításokat !
-Vettem 22 es ! Egyikük biztosítsa a helyszínt, a másikuk üljön be a rab mellé és tartsa szemmel ! Pozícionálja magát és várjon a segítség megérkezéséig !
-Értettem központ ! ....
......majd a rendőr szétnézett, mintha csak a helyszín beazonosítására keresett volna választ, ami a személyemben meg is érkezett...:
-Jászfényszaru. A helyiség amihez közel vagyunk, Jászfényszaru. - mondtam az infókat...amik így rövidesen befutottak a központba is...

-Na mit mondtak? - szállt ki egy egyenruhás rendőr hölgy a "jobb egyből" és tette fel kérdését.
-Hogy egyikünk üljön a rab mellé! Nehogy megszökjön.....Normálisak????? Nem is értem.... hogy szökne már meg itt a puszta közepén? Nézz már szét ! ...., mire az első lakott településhez ér, éhen hal !
.......
-Mit csinált maga jóember ? Hová megy? Mit szállít? Mi ez az egész ? Na adja ide a papírjait ! - fordult felém a rendőr és megkezdte az adatfelvételt , cigijébe mélyeket szívva....




Szemem előtt már láttam a vaskos csekket...és hogy a végén lévő nullákat redukáljam, próbáltam "jófej" lenni és közreműködő...:)  A kezdeti aggodalmam aztán hamarosan kínba, pontosabban kínos elfojtott röhögésbe ment át...:D  Megtudtam, hogy egy bizonyos "Gazsit" szállítanak éppen Jászberénybe a bíróságra. Gazsi, a sudár vékony amolyan minden hájjal megkent cigánygyerek, már nem először ül rendőrautóban... "Gyárilag" jászberényi, de most éppen Pesten tett valami "rossz fát a tűzre" .... Most nagyon örült, hogy végre valami történik körülötte és bilincsbe tett kézzel vigyorgó fejjel bámult ki a hátsó ablakon.  Az is lehet, hogy azt remélte, hogy valami titkos "kiszabadító akijóról" van szó , amibe még őt sem avatták be a "tasvírek".... :D 
Azt is megtudtam közben, hogy a balesetet szenvedett rendőr (bár ő is helyszínelő...)  nem helyszínelhet. A helyszínelők majd Jászberényből jönnek....... Viszont ők nem vihetik a rabot...... A rabot majd a Jászfényszarusiak viszik..... Viszont a Pestieknek át kell adniuk papíron is a rabot a Jászfényszarusiaknak......átadás-átvétel..... de csak miután a Jászberényiek lehelyszíneltek .... :D :D  Szóval kavar kavar hátán... a legjobban persze Gazsi örült mindennek... tisztán látszott, hogy tárgyalás ebből ma már nem lesz neki ! :D 

Ma is hihetetlen, de "szabálytalan rakományrögzítés" miatt , "mindössze" 10 ezerre büntettek ! Ezúton is szeretném megköszönni - én és a természetfotózás nevében - a rendőrnek a "jófejséget", mert lehetett volna több is.  Bár nem vagyok benne biztos, hogy a segítségül hívott "Büntetési tételek a közúti közlekedésben" című  könyvecske, nem az 1980-as években íródott-e..., mindenesetre elég viseltes volt és kopott sárgácska lapjai voltak, de engem nem zavart ... szval :  Köszönöm ! :)


....


Ami ma "szörnyűség" , az holnapra "kaland" kategória...  Nem voltam máshogyan ezzel én sem. Az élet megy tovább, hiszen jól tudjuk:  "Elmúlik !"  :)
Bár csónakom szegénykém méltatlan állapotokban pihent otthon, sok bocsánat kérés után csak előszedtem... hiszen tavasz lévén megérkeztek a halászsasok a tavakhoz !



Halászsas fotózással tavaly, azaz 2015-ben próbálkoztam először. Idén (2016) nem sikerült a tavalyi képet "upgradelnem" viszont eszembe jutott , hogy a tavalyit még nem is pubikáltam... Így ezt most megteszem... Megérdemlem , mert idén is kint ültem a csónakban a tó közepén vagy 5-6x de a szerencse most nem állt mellém. A tavalyi halászsasos képek viszont nekem még mindig tetszenek...:)





Ha valaki nem tudná , csak annak: A halászsas kicsit kisebb madár mint a réti sas, rendszeres tavaszi és őszi átvonuló madár nálunk. Tőlünk északabbra költ, de délebbre vonul telelni. Itt felénk minden tavasszal és ősszel úgy 2-3 hetet tölt el. Rendszeresen bejár a tavakhoz halászgatni, nagyon nagy élmény ahogy a tó fölött szitálva egyszer csak karmokkal előre,zuhanórepülésben hatalmasat csobbanva a vízbe kiszedi a zsákmányát !
Többször is láttam eredményesen halászni, ám ritkán esik ez meg lőtávon belül. Mert ugye a lőtáv az nálam a teljes képkocka.... A halászsas meglepő módon nem "szívbajos" madár, réti rokonával ellentétben egyáltalán nem fél az embertől. Azért persze nem árt minél közelebb menni a tó közepéhez, de ugye akinek van egy fotós csónakja annak ez nem akadály...:)  Behúzódva a nádba, álca nélkül, mozdulatlanul is nyugodtan lehet fotózni... Íme egy kis werkfotó... úgyis ritkán publikálok ilyet, nem vagyok túl fotogén alkat, jobb szeretek a gép túloldalán lenni..:)  :






Szóval halászsaséknál nem könyveltem el túl nagy sikereket, de ahogy a régi kedvenc mese figurám a "Nagy ho-ho-ho horgász" mondaná (ha már a halászatnál járunk...)  : "Ho-ho-ho-hó ! Van még egy két trükköm! " 
Hát nekem meg egy két lesem... :) , így aztán ahogy időm engedte meglátogattam őket.

A réten lévő leskunyhóm, úgymond "fácánkakasra van optimalizálva" . És ez nem vicc ! :) A "kakaska" a les előtt megy el mindig úgy 10m re, szinte menetrendszerűen. A növényzettel viszont nem számoltam... a fene gondolta volna hogy a fű bizony nő ! :D 




Nem sok alkalommal voltam ebben a lesben, mert idő és energia kapacitásom sokfelé oszlik ilyenkor, például a vércsés magaslesünk felé is jut belőle egy szeletke...


A szalakóta odú csak "illusztráció" . Sajnos a télen leesett valahogy a teteje... és mire észrevettem már késő volt. 2016 ban nem fészkelt szalakóta a lesem előtti odúban...  Vércsék viszont szívesen használták a beszálló ágamat, így lettek azért jó képek: :)




Egyszer nagy riadalomra kaptam fel a fejem a lesben... A szarkák nagyon hajtottak valamit a levegőből, ahogy csak tudtak kiabáltak lefelé vagy hatan..  Akkor vettem csak észre a fűben osonó nyusztot! Még sosem fotóztam , sőt még csak nem is láttam nyusztot... Úgy tudtam , hogy inkább erdőlakó őkelme... itt a puszta közepén viszont, leszámítva azt a húsz akácfát.... nem sok erdőt talál.
Bizonyára eltévedt szegény.. nemcsoda, hisz alig látott ki a nagy fűből... :)



Hazafelé menet megálltam fotózni a "tetteseket"! Ők a felelősek az elmaradt szalakóta fotókért.. mert amikor körbe legelték a les környékét, kidöntötték az odút tartó oszlopot a nagy vakarózásban...:/
Kérdeztem...., persze egyik sem ismerte el a bűnösséget.... csak lestek rám nagy boci szemeikkel....így nagy duzzogva pár kép után tovább álltam ... :)




A tónál is indulgatott az élet... Vízi leskunyhónk tökéletes álcában várt ránk...





Őszinte leszek, 2016 nyarán sokat nem voltam a tónál. Mindig akadt valami elfoglaltság.
Viszont örömmel tettem eleget egy újabb előadásnak. Amikor gyermeki tekintetekben tudok kíváncsiságot és érdeklődést előcsalogatni képeimmel, élményeim elmesélésével...na az az igazi ,őszinte elismerés. :)






Ezzel a kockával zárom 2016 os nyári emlékeimet.... szerencsére viszont az ősz is tartogatott szép pillanatokat.... :)  Ne menjenek messzire,  reklám után visszajövünk ! :)



2017. február 4., szombat

Életjel...

-Még valamit ? - kérdezte mosolygósan a lány a zöldség boltban.
-Nem, köszi, ennyi.  -válaszoltam a napi munkától kissé fáradt hangon.
-1350 lesz... és figyu...lehetne egy kérdésem ?  Fotózol még? Vagy már nem? Vagy már nem újítod a blogod a neten ? Olyan jó volt nézni a fotókat....
-Öööö, izé...dehogynem....persze...nemsokára.. ..... válaszoltam lányos zavaromban....:D
....
Jóleső érzéssel vágott belém a "számonkérés"..., hogy ahol nem is gondolnám, ott is szeretik amit csinálok. A pozitív visszajelzés pedig egy kicsinyke siker ....és ez az ami hajtja az embert előre...főleg engem.... Már pedig ha van "rám vevő", akkor hajrá ! :)

Hazaérve fel is csaptam a laptopom és megállapítottam, hogy van okom a lelkiismeret furdalásra... Ebben az évben egyetlen bejegyzést sem írtam, bár fotózni azért szorgalmasan kijártam, de hát messziről jött ember azt mond amit akar ugye...:)  Nem magyarázkodok, talán a maximalizmusom megbosszulta önmagát..."ha nem csinálok világot megrengető fotókat, már nem is blogolok !"... Vagy csak elterelte más a figyelmemet....elvált, magányos férfi létem talán megfelelő magyarázat a naplóvezetés hiányára nem ? :)  Persze hogy a gyermeknevelésre, a házimunkára a motorra és a sportokra gondolok !...:)  Talán valahol "középtájon" kellene a magyarázatot keresni, miért hagytam el azt, amit már lassan tíz éve szorgalmasan csinálok nagy örömmel,  de nem keresem, hanem megpróbálom felidézni ezt az évet, hol jártam , mit csináltam , mit fotóztam....
Olvassátok örömmel !

---------------

2016 év elején, mint minden évben, nagyon várom, hogy a tél végre kitombolja magát és hideget, havat hozva söpörjön végig erdőn mezőn, tavon..... Csak legyintek évek óta mindig a "környezetszennyezés" és a "globális felmelegedés" hallatán... "Ugyan már! Azért mert páran eldobják a papírzsebkendőt az utcán, már globális a felmelegedés???  Max egy két fokkal emelkedik a hőmérséklet ...na és akkor mi van?" gondoltam én, aki mindenre a logikától várom a magyarázatot....és bevallom azóta is csodálkoztam , hogy a  "mínusz 20 fok  plussz 2 fok " az miért nem "mínusz 18 fok" évek óta hanem csak 0- mínusz 5... ???
érthetetlen....talán tényleg a "globális felmelegedés" ??  :O  Nem tudom....de évek óta hiába várom a téli leseimben a hideget és a havat...az csak nem akar jönni. HA nincs hideg és hó, nincsenek a madarak sem annyian...ha nincs madár, nincs balhé...nincs balhé...nincs fotó.... :(  Idén se volt ez másképp...több alkalommal sem.. Csak ez az egyetlen ácsorgó jóllakott szürke gém ....ő kint...én bent....lestük egymást órákon át...
Talán majd jövőre... Addig is könyörögve kérek mindenkit, ha jó képet akar tőlem idén télen,  el ne dobja a papírzsebkendőt az utcán !! :D :O





....


Csak érdekességként teszem fel ezt a fotónak nem nevezhető képet... Egyik kedvenc madaram a nagy őrgébics, hogyan kapja el játszi könnyedséggel az önmagától nem sokkal könnyebb pockot...:O :
Na ilyet szeretnék fotózni idén télen 10 méterről....:D :D :





Ha már "test-test" küzdelem, ide illik egy szintén régi emlékem.... Egy kedves ismerősömtől kaptam "fülest" , hogy egy "sas küzd egy galambbal!".....  rögtön de nagyon siessek ám!  :D  Mindig izgalmasak a "sas"-sal kezdődő mondatok....pláne ha a falu központjáról van szó mint helyszín...:D  de azonnal gépet ragadtam és mentem....aztán egy órán át fotóztam ahogy -ha nem is sas- egy termetes tojó karvaly lecsapott egy tőle alig kisebb házi galambra....
Értem én ....természet meg minden....de most bevallom -bár semmit sem tehettem- de titkon a galambnak szurkoltam...:(
Megrázó képek következnek...+18 !  Pedig a karvaly is csak egy madár...akinek minden nap meg kell küzdenie a túlélésért....mert így rendeltetett ...







....

Aztán ahogy tavaszodott , egyre másra éreztem hogy eljön végre az én időm ! :)
És ahogy lenni szokott.....a hosszú január-februári-március eleji... szürke, "semmitmondó - semmiresemjó" napok után úgy ront ránk a tavasz, hogy normális férfi ember azt sem tudja hogy munka végeztével a motorkulcsért, a fényképezőgépért vagy a hajzseléért nyúljon....:D    Ahogy korosodik az ember, alakul a megfelelő "rutin"...és már könnyen ki tudja választani , hogy minek mikor van ott éppen az ideje...
Pont munkába igyekeztem egy helyre, amikor tőlünk nem is olyan messze egy belvizes területre bukkantam egy forgalmas fő út mellett úgy kettő azaz kettő méterre a töltés alatt! Az elsuhanó autók és kamionok nem sejtették, micsoda madárparadicsom van tőlük pár méterre! Persze a gólyatöcsök, parti madarak, bíbicek sem törődtek a rájuk sem hederítő "óriásokkal".... egyedül aki mindent tudott, az én voltam...:)
A vizenyős terület jó csizmaszárig ért... választhatok, vagy csizmában a lessátorban görnyedek órákat, vagy berakom a mocsárba a Horthy-t és kényelmesen fekve várom a pirkadatot.... Természetesen utóbbi mellett döntöttem...:)








A hely nagyon felcsigázott. Szeretem az olyan élőhelyeket, amik megmaradnak a maguk természetességükben, de mégis alkalmasak fotózásra is még. Ez a hely már nagyon határeset volt, ugyanis a növényzet már már eltakarta a benne táplálékot keresgélő madarakat. Bíbicek, cankók, parti madarak és vagy 5-6 pár gólyatöcs birtokolta a nem is túl nagy területet. Jöjjenek a kint töltött négy alkalom képei:



















Nászolós gólyatöcsös ellenfényes képet szerettem volna...sajnos ritkán álltak össze és akkor is messze...így nagyon rossz minőségben sikerült ilyet készítenem...sebaj, majd jövőre...:



A két kedvencemet hagytam utoljára...:)





Az utolsó alkalommal már éreztem, hogy vége a mókának, mert gyorsan megnőtt a vegetáció, ám ez gyorsabban bekövetkezett mint gondoltam így ekkor már jó kép nem is született... Hazafelé tartottam terepjárómmal és a mögé kapcsolt utánfutóval, amivel a csónakot vittem. Komótosan, de nem túl gyorsan haladtam....gondolataim már a tavon és a búbos vöcskökön jártak, amikor egy egyenes útszakaszon egyszer csak hatalmas csattanásra kaptam fel a fejemet !!! Azonnal fékeztem...a visszapillantóba nézva láttam, hogy a szemből mellettem elhaladó autó fékezett füstölgő kerekekkel....ekkor vágott belém a felismerés, hogy mi is történt!!!!!....Szívem azonnal a torkomban dobogott......Te Úristen !!! ........
.....

folyt. köv....