kedves látogató !

Kedves Látogató !

Üdvözöllek a naplómban !

2010. április 25., vasárnap

"egy jó háttér fél siker"....

...című mottóval indultam neki ma hajnalban fotózni egy közeli repcetáblához. Igazából csak találomra mentem ki hogy egy kicsit szétnézzek, mire a repce teljesen kinyílik addigra hátha találok egy olyan helyet ahol rendszeres vendég az őz. Igen az őz, ugyanis egy repcéből figyelő őzbakos képre fáj a fogam már régóta...

Autómat a domb egyik oldalán hagyva, a repce szélén indultam a domb túloldalán lévő völgybe, de figyelmetlenségem 3 sutát riasztott el.:( akik a patakon átkelve csak a túloldalon álltak meg. A dombtetőről távcsövezve viszont egy őzet még sikerült felfedeznem a völgy aljában, örömmel állapítottam meg hogy ez BAK ! Szóval adott egy repcetábla, mellette egy szántó. Lent az őz, fent meg én... Lesz ebből repcében fotózott őzbak? Lett...csak fordítva...: Óvatosan a repcébe helyezkedtem majd lassan elindultam lefelé, őzem pedig a szántóban felfelé...Kb 20m re megállt tőlem és kíváncsian figyelt, sajnos a szerepcsere miatt én voltam a repcében és ő a szántóban, így a belógó "virágok" miatt az utolsó pillanatban sikerült egy ilyen képet készítenem erről a pompás fiatal bakról..



1 kattintás után azonnal a patak túloldalára vágtatott. Még fiatal volt az idő és más ötletem nem lévén, követtem őt. A túloldalra átverekedve magam a nádason szintén egy repcetáblát találtam. A szélében egy villanykaró tövében hallgattam egy csaláncsúcs énekét és vártam hátha történik valami...



Történt... Épp indulás előtt gyanus mozgásra lettem figyelmes. Hihetetlen hogy mennyire el tudnak rejtőzni az őzek ebben a hasig érő repcében is.. Tőlem ugy 50m re egy másik bakot vettem észre, amint óvatosan a tábla aljába igyekszik. Sajnos nem teljesen felém jött ezért elég távoli képet tudtam csak róla készíteni, na meg ugye a repce sincsen még kinyílva...



Utána még láttam a sutákat is, de szintén elég messze tőlem. Majd a "kezdetnek nem volt rossz" gondolattal indultam haza. Végül is találtam egy helyet ahol repce is van és őzek is vannak. Remélem máskor sikerül tényleg jó képet készítenem egy repcéből kukucskáló bakról.
Hazafelé egy sárgabillegető örvendeztetett még egy képpel:



Az alábbi képeket pedig még délután készítettem a faluban jövet menet..:
A gólyák az egyik újabb utcában fészkelnek egy pózna tetején, jövetelüknek kifejezetten megörültem mert jó ideje nem fészkel Dányban gólya. Nem zavartatták magukat, a falu közepén a frissen levágott fűben keresgélték a napi betevőt... kisfiam és az én nagy örömömre.:)




2010. április 18., vasárnap








Több mint egy hete szinte folyamatosan esik az eső. Nagyon elég már belőle... Hihetetlen de valahogy a fotózás Istene mégis elintézte hogy pont hétvégén kisüssön a nap..:) Ma reggel már napfelkelte előtt kint voltam a réten. A hangulat a szokásos nyugodt, párás hideg hajnali hangulat volt, fácánokkal nyulakkal stb. Az egyik kakast a nap első sugaraival sikerült fotóznom a vizenyős réten, érdekes látvány a torkából kiszökkenő lehellete..:) Sajnálattal állapítottam meg azonban hogy a fű rendkívüli gyorsasággal nő, így a tőlem 20m re lévő rétihéjából sajnos semmit sem sikerült már látnom. Egy időre lehet hogy más helyet kell hogy keressek, mert róka nem mutatkozik, az őzek pedig csak tőlem messzebb bukkannak fel. Talán a nemsokára kinyíló repce adhat némi támpontot a megújulásra..?
Az itatómat is meglátogattam a hétvégén és sikerült is az első madarat egy csilpcsalpfüzikét megfotóznom rajta. Majd fél órára rá a másodikat is, egy fekete rigó személyében...Örültem nekik, nem hiába dolgoztam vele.. Remélem hamarosan itt is beindul az élet...

2010. április 17., szombat

Madárgyűrűzés Farmoson







Régóta tervezem hogy meglátogatom a farmosi nagy nádast, a Tápió vidék egyik gyöngyszemét. ( http://www.tapiovidek.hu/tapio/tapio.news.page?nodeid=1367) Relative közel van és nagyon gazdag madárvilággal rendelkezik, nem is értem miért nem voltam még ott... Természetesen ennek megfelelő védelmet is élvez. Az MME Kóka Csoport tagjaként hétvégi madárgyűrűzésre voltam hivatalos, így összekapcsolhattam a kellemest a kellemessel.
6 felé érkeztem, majd kb fél-egy óránként jártuk körbe a kékbegy tanösvényen felállított hálót, kismadarakat keresve és találva. Nádiposzátákat, nádirigót és egy nádisármányt fogtunk, majd puha rongyzacskóba csomagolva vittük a gátőrházhoz ahol mérés, szemrevételezés, jegyzetelés után gyűrűztük meg őket. A nap "csúcsfogása" egy spanyol gyűrűs (MADRID) nádiposzáta volt, amely kuriózumként boldogított bennünket, de főleg a természetvédelmi őrünk jött olyan lázba, hogy szó szerint "madarat lehetett vele fogatni"...:))

2010. április 4., vasárnap

Áprilisi tavasz











Idén a húsvéti ünnepek korán, április elejére estek, alkalmat és szabadidőt kínálva az erdő-mező kerülésre..:) Szerencsére az idő is támogatott ebben,a napsütéses de még csípős hajnal már a mezőn talált. Róka, cigány csaláncsúcs és fácán volt amire leginkább számíthattam "képileg", de imádom a les fedezékéből csak úgy csendben figyelni is az ébredező természetet. A fácánkakasok már kezdik hallatni hangjukat és lehajtott fejjel bókolnak a tyúkok kegyeiért, a csaláncsúcsok szikrázó énekükkel veszik birtokba területüket és dalolnak a tojóknak, a nemrég még összetartó őz rudli kettes hármas csapatokra osztódik, a bakok fejdísze lassan eléri idei végleges méretét hogy elkezdődhessen barkás agancsuk tisztítása, a nádas felett pedig barna rétihéja keresi zsákmányát, de rajta kívül már javában megérkeztek a rét egyéb vendégei is: bíbicek, örvös galambok, seregélyek húznak el előttem és végre meglátom idei első fecskémet is.. Ahogy gyönyörködök a természetben és közben azon gondolkodom hogy sajnos ez a mai megint egy "mindent láttam de semmit sem fotóztam" nap lesz, egyszer csak a jobb oldalamról ugy 30-50 m ről egy bak néz felém. A szél jó volt, így jól sejtettem hogy bakunk rövid bizalmatlankodás után kijjebb merészkedik. Legelészését nagyszerű ellenfénnyel nyugodtan fotózhattam, de rövid reggeli /- torna után eltűnt a nádas biztonságában. Sajnos róka valahogy mostanában nem jár, egyik este pedig egészen sötétedésig kint maradtam. Így van ez általában: amire számít az ember az nem jön, helyette kárpótol a természet valami váratlannal.:)

Erdei lesemet is időközben sikerült befejeznem, alkalmi kis segítőmmel a kisfiammal pedig az itatót is feltöltöttük..:) Köszönet neki érte, nélküle nem ment volna..:)Egy eltöltött óra után megállapítottam hogy a "madárroham" egyenlőre még várat magára....