kedves látogató !

Kedves Látogató !

Üdvözöllek a naplómban !

2015. január 19., hétfő

Januári leltár...

Hát először is "Boldog Új Évet Kívánok !" minden kedves Olvasómnak, már ha így január közepe felé még illik ilyet kívánni...:)
Aki a szép (téli) fotókért jött a gmiklos.hu-ra, azt gyorsan el kell keserítsem: sajnos mostanában -tél híján- egyetlen valamire való kép sem készült...:((  De azért köszönöm , hogy benéztél, kérlek térj vissza máskor is honlapomra, hátha...
--
Aki itt maradt, annak csak mostani fotós munkáimról, terveimről és soványka "téli" kalandjaimról számolhatok be...
Hát szóval téli les:
Minden évben üzemeltetek egy téli lest. Azaz kettőt is...Az egyik egy zárt erdőben van fixen énekes madarakra már vagy 6 éve a közelben. A másik pedig általában a tavaknál, ragadozókra. Általában. Mert tavaly pl elvittük a Tápió-vidék egyik nagy pusztaságába, újabb madarak és újabb fajok reményében. Mivel tavaly sem volt már tél, így a sok munka mellé 2 fotós alkalom és kb 0 db kép jutott...Rengeteg munkánk gyümölcse , szarkák és kóbor kutyák ingyenkonyhája lett. A sikertelenségen "felbuzdulva" úgy döntöttem, idén télen visszatérek és ismét a tavaknál próbálkozok. Sőt ! Eszembe jutott egy világmegváltó ötlet, melynek fő nyertese szerintem a fotóstársam, Sanyi lesz... Azt ötlöttem ki ugyanis, hogy a nagy lest a pusztából áttelepítjük a tavakhoz, de a les alá egy vas tepsit fabrikálok ! Így amikor megunjuk télen hogy a sasok verekednek a rókákkal... .....:)  , és a tavasszal jön a víz, nem kell azonnal kiszedni a mederből, hanem jó lesz egy újabb vízi lesnek ! Zseniális ! :)  Nekem eddig is volt mit fotóznom a csónakból, de víz hiányában Sanyi csak otthon ábrándozott a vízi madarakról...talán idén kicsit kimozdítom a szoba fogságából...
Na és hogy a tulaj is "jól járjon", felajánlottuk nagy lelkűen, hogy két lest elbontunk: a kicsi rég nem használt "enyémet", és a régi csúnya "mégrégebben-nemhasznált"  "Sanyiékét" , aminek (majdnem) a helyére kerül majd ez. A project engedélyeztetése Sanyi munkáját "dicsőíti", a régi les bontását pedig Alfival (aki a harmadik , ritkán felbukkanó fotóstársunk...)  hozták össze , melyről Alfi egy remek kis videót rakott össze...:) Érdemes megnézni !! :







Tényleg remek kis videó lett ! Igen, nekem is a végén ugrándozó két kismajom tetszett legjobban ! :DD
Nos, amíg Sanyiék a tóparton bohóckodtak..:) , addig mi felelősségteljes komoly munkába fogtunk: én a teherautómmal bátyám pedig a terepjárómmal indultunk a pusztába a lesért. Azért két kocsival, mert a platós teherautó (amin elfér a les kényelmesen) nem megy el a sárba a földúton kilómétereket...a terepjáró pedig nem túl "kompatibilis" a közútra az utána akasztott 1x1 m es picinyke utánfutóba "rakott" 2,3 x 2,3 m es OSB s leskunyhóval......:)
Az út viszontagságairól nem szívesen beszélek még a pszihológusomnak se: kifogyott a 31-es en az üzemanyag...., elszakadt a vontatókötél...., lemerült az akksi.....beragadtunk a sárba úgy 2x ....stb.. de végül csak megérkeztünk elhagyatott lesünkhöz. Sajnos szomorúan vettem észre, hogy a nagy semmi közepén, a legelső lakott településtől vagy 5km re,  megrongálták a lest !

Üvegek kitörve, ajtó leszakítva stb...:(  Érthetetlen...
 Felraktuk az utánfutóra, majd nekiindultunk a dagonyából kifelé....egészen a mű úton lévő teherautóig....






Átraktuk és végül már majdnem sötétben elindultunk a tavakhoz.
Na igen, a tavak... Elég csapadékos idő után voltunk, éreztem hogy lesznek gondok majd a bejárással a teherautóval.... (muszáj voltam ezzel bevinni a lest, mert el kellett szállítanunk a többi les nem kevés hulladékát is..) A leshez vezető út ugyanis két tó közti gáton vezet, ami mindössze olyan 3 méter széles és helyenként nem egyenes hanem egyik vagy másik tó irányába dől......
Pontosan ez az a kritikus szakasz....csak akkor csupa sár meg víz volt az egész gát...majdnem sötétben...:





Ez még nem lenne gond, de éreztem, hogy a teherautó normál utcai gumijai kevesek lesznek ahhoz, hogy meggátolják a csúszást oldal irányba.., így a bátyámat előre küldtem a terepjáróval, hogy ha baj van, a terepjáró majd kihúzza egyenesbe a teherkocsi orrát a kötéllel... Hát lett baj .... : Már majdnem átértünk a gáton, amikor is az egyik ilyen "oldalra dőlős" részen az autó eleje megcsúszott és a gát szélétől 20 cm re állt meg... Szerencsére működött a "terepjáróval egyenesbe húzzuk" taktika és szerencsésen elértük a túloldalt...
A lest 4 en könnyedén a helyére raktuk, majd megkezdődhetett a romok eltakarítása.  Közben elkezdett esni az eső és teljesen besötétedett....így a kifelé vezető út felettébb izgalmasnak ígérkezett...
Az autót immáron jópár mázsa húzta lefelé, amivel meg is indultam kifelé a közben még jobban elázott gáton.. Ha túl lassan mentem, félő volt hogy az autó elakad a saras gáton, a kipörgő kerekek meg a kocsi hátulját oldalra terelhetik. Ha túl gyorsan, akkor pedig az esetleges megcsúszástól féltem, nehogy ne álljak meg csak a mederben, ha elindul a kocsi .... Nem vagyok félős alkat, de a szívem most tényleg a torkomban dobogott és minden idegszálammal az útra meg a megfelelő sebességre koncentráltam. Sajnos hiába a sok koncentráció, a kocsi eleje megint megcsúszott és most 5cm re állt meg a gát meredek oldala mellett.... Még pár cm és beborolunk  a tó mederbe úgy ahogy vagyunk... Igazából nem is ez érdekelt, mert mindenre van megoldás. Inkább az, hogy nem tudtam elképzelni olyan megoldást, amivel minket innen kihúzzanak a nélkül, hogy leromboljuk a fél tavat... Darus kocsi ugyanis még ha be is fér, nem tud letalpalni a szűk gáton, egy traktor pedig felszántotta volna a gátat amikor húz minket kifelé....Egyszóval ha a tulaj meglátta volna mit műveltünk....., háát nem lett volna "gond" a jövőben innen a fotózás....:)
Szerencsére megint működött a "meghúzós"taktika, és végül izzadt tenyérrel de kiértünk a betonútra...:) Huh !!!
A következő hétvégén elkészült a "tepsi" is. Néhány werk fotó róla...:


A háttérben a "hős platós" autó ! :)



A múlt heti kaland hatására "megjött az eszem" és egy kölcsönkért nagy méretű utánfutóval futottunk neki a tepsi helyszínre szállításához...:




Persze oldalra még erről is lelógott...:

Hű terepjáróm simán vette az akadályt,  megérkeztünk...:



A tepsi pillanatok alatt a les alá került és megkezdődhetett az álcázás, mely már sötétségbe nyúlt..



No majd tavasszal kiderül, úszik e az "úszó les" !???....pláne ha lesz víz is...:)


És a végeredmény...3 héttel később fotózva...:
Jól látszik, mennyit jött fel a víz...:





Az erdei lesemnél semmi izgalmas. A szokásos 8-10 féle madár ami bejár, semmi több. Még az ölyvek se kérnek a könnyű zsákmányból. Bolondok is lennének, amikor a határ telis tele van pocokkal...:((
Jobb madaras ötletem nem lévén, kiültem azért párszor. Egyik alkalommal, amikor kisfiam is velem tartott, egy szajkó szórakoztatott minket....:



...majd nagy meglepetésemre bejött a karvaly !


 Sajnos "csak" a tojó, de nekem ez is élményszámba ment... Hát még a Mikunak !  Szinte először vett kezébe gépet, máris karvalyt fotózott a "szerencsefia" ! Épp ideje volt, ugyanis "már" másfél órája a lesben ültünk, túl a tanuló "első órán" és persze párszáz expon...., már kezdte unni a cinegéket... Mindjárt meg is kérdezte, hogy  ezzel a képpel már "pályázhat-e" ? Ki kellett ábrándítsam, hogy ez még nem feltétlenül "az A kép", de ha tényleg érdekli a fotózás, ismerek egy embert, akinek lesei vannak, csónakja, némi tapasztalata, jó felszerelése amit esetleg kölcsön is adhat neki.....és akár az Év ifjú Természetfotósa is lehet egy napon ! :)  Nagyon felcsillant a szeme, de rövid gondolkodás után rákérdezett:
-De apa, ez nem csalás ??
-Mikike, ha úgy érzed hogy megdolgozol érte, akkor nem az. Miért ne adhatnám oda neked a gépemet, a lesemet ? Mennyi ember "adja el" a képét úgy, hogy egy szeget nem vert be a lesbe?! Egyszerűen beül a fizetős "tutiba" és csak a gombot kell lenyomni !?
Végül annyiba maradtunk, hogy várunk még ezzel a pályázatosdival... :)

(Úgyis elment a kedvem a pályázatoktól pár napja, ugyanis fény derült egy jókora csalásra: A tavalyi  "év természetfotósa" , a sokak által nagyra tartott Daróci Csabáról kiderült, hogy a díjnyertes "Aranybika" című fotója egy háziállatról készült. Egy kézből etetett dámszarvasról, melynek George a neve...A kategória kiírása egyértelműen kijelenti, hogy "Vadon élő állatokról" kell hogy szóljon a felvétel.....Na bumm..... De a leggusztustalanabb, az az előadásmód ahogyan a díj átvételekor felvezette a képet, legbelül jót röhögve mindenkin: "22 évet vártam rá! Még le is rajzoltam egy papírra a megálmodott fotót !! " :)  Sajnos a pályázat kiírója a Naturart (melynek hogy hogynem a Daróci is tagja..:) ) sem nagyon hajlik egyenlőre a csalás elismerésére....Bummm 2....."Magyarország, így szeretlek !"    )


Na de térjünk vissza "téli" napjaimra....:
Európára egy hatalmas hidegfront rontott rá az év végére, hideget és havat hozva magával. A -15 C fokot mi is megéreztük, de még mielőtt fülig érhetett volna a szám, kiderült , hogy a sokezer km es úton úgy elfáradt a tél, hogy pont tőlünk 50km re elfogyott zsákjából az összes hó !! Grrrrrrrrrrrrrrr!!!!!!!!!!!!!!!   Bp től keletre már nem esett, így buktuk a tavi ragadozós téli lesünket.. (hó nélkül nem jó sem a perspektíva sem a háttér itt)
Madarak hiányában a vadasparkban kerestem gyógyírt a lelki sebeimre...Még mielőtt valaki felszisszenne a "vadaspark" hallatára, hát belinkelem a Pilisi Parkerdő Zrt területét...:



 Igen, én ott a jobb oldalon található "Dány" nevű település környékén tevékenykedem, ez a bekerített rész pedig a falutól észak-nyugatra található "zöld mező" lenne. Tehát így kell érteni a "bekerített" részt....Sokszáz , sokezer hektár.... "sajnos" vagy sem, de itt nincs neve az állatoknak és a szarvas is inkább elszalad mint sem a kezemből egyen....:)
Szóval két alkalommal jutottam ki az erdőbe , jópár kilóméteres sétáim gyenge eredményei...:

ez a dám csapat...

És ez a settenkedő róka...:


 Ezt a fiatal dám bikát (Isten bizony nem tudom hogy hívják !...:D  ) pedig érdekes módon a kerítésen kívül fotóztam, igazi "hétvégi" fotós módjára, kocsiból "cserkelve", kipattantam és lőttem.. Lám-lám , van élet az OSB s lesen és a csónakomon kívül is...:)  :






 Nos hát ennyi történt velem az év végi nagy szabadságom alatt...:(   Ilyen keserű végelszámolás tán még sosem volt fotós éveimben. De sebaj, jó levegőn voltam, és sokat kirándultam a gyerekekkel.
Csak remélni tudom, hogy éppen most, valahol a távoli Afrikában búbos vöcsök mama és szárcsa papa imígyen szól "fiókáihoz" :

-Pakoljatok gyerekek, indulunk !!  
-Na de mami ! Máriis ?? Olyan jót játszottunk krokival és zebrácskával ! Egyáltalán hová megyünk ilyen korán ???
-Ne nyafogjatok, hosszú út vár ránk ! Irány Európa !

...és szárnyasaim lassan útra kelnek, hogy felébresszék téli álmából legszebb fotóim helyszínét, szeretett tavamat... 
Istenem, segíts hogy kibírjam tavaszig !












8 megjegyzés:

  1. szia Miklós!
    szép kerek történet, mulatságos, izgalmas és a vége a szívemből szólt!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök ha tetszett! Köszi Gábor ! :)

      Törlés
  2. Neked is boldog új évet! :-)
    Ez olyan igazi férfias poszt volt ;-), minden nagyon tetszett, a humoros leírás, a video, a rituálés tánc. A csalás nem szép dolog volt, sajnos sűrűn történnek hasonlók kis hazánkban :-(
    De ez ne szegje a kedvedet, Te csak fotózzál tovább! ;-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt tenném, csak mostanában gödörben vagyok...:(( De hamarosan jön a tavaszi szél és remélem kisöpör majd belőle.... Köszi !!

      Törlés
  3. Nem vagytok normálisak! :)
    Hajrá!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Való igaz, de ez nekünk így pont jó ! ..:) Köszi Sanyi !

      Törlés
  4. Számomra elég döbbenetes ez a magyar valóság... nem csodálom, hogy elment a kedved a pályázástól..
    Viszont gratula az új leshez! És sok sikert hozzá!!! :o)

    VálaszTörlés
  5. Remélem meglesz....Jó pár hónapja már, hogy nem csináltam egyetlen értelmes fotót sem...rám férne már egy kis siker...:)
    Köszii !

    VálaszTörlés