Tavaszodik...

Épp ideje...A tél ellőtte az utolsó puskaporát is és egy időre úgy tűnik elvonul...
Szép volt, elég volt...
...
Alig vártam amikor hajnalban nem a csendre és hidegre ébred az ember, hanem hogy madárfüttytől hangos a kert. Ébred a természet. Mindenhol. Megállíthatatlanul.
Ma úgy döntöttem hogy nem a kertre "koncentrálok", hanem meglátogatom téli képeim helyszínét, a vízi lest. Nemrég sétáltunk arra, (komoly terveket szövögetve) egy új, minden eddiginél jobb les terepszemléje miatt, ezért tudtam hogy emelkedett a vízszint. Tudtam hogy a hasalós les használhatatlan, az ülősbe pedig lesz 1-2cm víz, de ami hajnalban fogadott az még engem is meglepett:



Általában azért mindig van "B" tervem is, ez jelenleg a mellcsizma volt...
Szóval a "spártai" körülmények között elhelyezkedtem , felszerelkeztem és figyeltem a tavat.
Ahogy kivilágosodott jól látszott hogy a tavon rengeteg madár van, igaz elég messze tőlem..:( A nyílt víz madarai domináltak, gémféléknek ez a vízállás egyértelműen magas, ők inkább a nádba a sekélyebb részen maradtak. Amiket hirtelen távcsővel meg tudtam figyelni, azok a böjti-, barát-, cigány-, tőkés réce, búbos vöcsök, kis vöcsök, szárcsa, csér, és egy bütykös hattyú, amely annyira tetszett önmagának hogy másfél órát képes volt pózolni a hasalós les üvegének tükrében...:



Aztán lassan kezdtek közeledni is a madarak, de sajnos az egész ott tartózkodásom alatt valamiért kerülték a leshely közvetlen közelét. Mondhatni hogy végig lőtávolon kívül maradtak, így igazán jó képet nem sikerült csinálnom róluk.
Először egy cigányréce került objektív elé:



Majd aminek igen megörültem, azok a csapatban érkező böjti récék voltak:






Közben a levegőben is akadt látnivaló, egy hím barna rétihéja hordta szorgalmasan a fészeknek valót a nádba:



Majd alig hittem a szememnek, egy kuriózumnak számító fekete gólya repült el felettem. Csak hab volt a tortán , hogy viszonylag jól látszott a madárjelölő gyűrű a lábán. :



Ezt a brekit csak a magam szórakoztatására teszem fel, érdekes látvány volt ahogy a sima víztükörben úszott felém...:)



Azért is az egyik kedvenc vízi madaram a kis vöcsök, mert ő a legbizalmasabb , már ami a les megközelítését illeti...(persze ő is tudja hol a határ...) :



Nos, ami a "főételt" illeti, azok a búbos vöcskök lettek volna... Az ő életük ilyenkor a legmozgalmasabb a tavon. Biztos voltam benne hogy több pozícióban is el tudom őket kapni, sajnos azt magam sem gondoltam hogy csak ilyen messziről.:
Ezt a halas "képet" pl szabad szemmel nem is láttam, csak itthon a gépen...:



Természetesen már párba álltak, jelenleg a területek "felosztása" zajlik. Jaj annak aki a másik területére téved ! Ilyenkor látványos (és hallható..) csata zajlik, a fotós nem kis örömére..:





A csata végeztével jól esik az elismerés, párja gyengéd mozdulattal simult hozzá....



....hogy aztán megkezdődjön a pár másodpercig tartó udvarlás-fejrázás...mely kívülről egy teljesen szabályos "szivecskét" mutat ! Hát nem bájosak ??? :)



Szerencsére azért néha kicsit közelebb is merészkedtek, és megmutathatták valódi szépségüket nászruhában:






Annak ellenére hogy igazán kíváló képet nem készítettem, nagyon mozgalmas és érdekes napot tudhatok magam után. Idén az első alkalom amikor megérintett a tavasz szele, ehhez pedig elengedhetetlen volt hogy lássam hogy a természet hogyan kezd ébredezni. Ehhez nagyon jó "partner" a tápiószecsői tavi világ. A madarak nem foglalkoznak semmivel, csak amire a Sors teremtette őket, udvarolnak, esznek, isznak,fészket építenek,pihennek, néha begurulnak egy kicsit... (na és persze kikerülik a leskunyhómat...de remélem nem sokáig ! )