Fordulat...

Egy "kis" fordulat állt be a tavakon. Érthetetlen módon a víz szintje nem hogy nőtt, hanem tovább csökkent. Ilyet itt még nem tapasztaltam...de úgy gondoltam itt az ideje, hogy az 1. tavon lévő vízirepce nyújtotta sárga hátteret kihasználjam. Sajnos elkéstem... A citromsárga háttér időközben zöldre váltott. Sebaj !
A pár héttel ezelőtti "hordós okosságom" egyik werkfotója ez:

Mint írtam , anno győzött a felhajtóerő...Tegnap ezért aztán -felvértezve pár heti negatív tapasztalataimmal- újabb vad ötlettel álltam magam elé, hogy ezt a helyet fotózhatóvá tegyem:  a mobil lessátramat teszem be a vízbe a nádas elé. Hát így is lett...
Ma hajnalban mellcsizmában már sötétben botorkáltam a sátorba, melybe egy "kényelmes" széket helyeztem el... Sok cuccot nem vihettem, mert ültömben a mellemig ért a víz, csak az állvány és a gép, na meg ami a felső zsebembe befért :1 db nagylátó obi, és 1 db konverter.

A hajnal ma is nagyon szép volt, felkelő nappal, párával, ahogy a "nagykönyvben" meg van írva.

Sajnos a madarak kissé bealudtak...Egyetlen madár sem érkezett lőtávolba amíg ez a csodás fényjáték tartott..:(   Később se tolongtak, így volt időm kicsit szétnézni/fotózni magam körül, micsoda luxusban készítem képeimet...:)  :

Az biztos hogy fontos a megfelelő perspektíva...:

és a jó kilátás a sátorból...:

Kérdőjelekkel a fejemben nézelődtem, nem értettem miért kerülnek el ma reggel a madarak??

Aztán végre egy szürke gém csak megsajnált és leszállt elém....:

Aztán rájöttem hogy egy fenét sajnált meg, csak valami mozgást látott fentről...:

...óvatosan lépegetett......

...majd hirtelen lecsapott.....:

...és igen !  Egy gyönyörű tükörpontyot fogott ! :

...
pár métert diadalittasan vitte magával, majd mohón elnyelte ..:

Alig ocsúdtam fel a nagyszerű élménytől, a jobb oldalamon az a madár közelített, amely miatt titkon kijöttem..: A kis kócsag

Pontosítva nem is egy, hanem két pár madár érkezett, egymással rivalizálva, perlekedve tartottak felém:

Végre az egyik egészen a közelembe érkezett... Remek fényekben , remel háttérrel , remek madár ! Kell még több???

Kell !  Egy mozdulat, egy váratlan történés, egy ...egy valami...
.....
Akkor tessék, egy kis "fazonigazítás" !

Örültem a szépséges madaraknak, melyek egész közel mentek el a sátram előtt. Folyamatos mozgásban voltak, csak keresgéltek meg keresgéltek....

Távozásuk után egy barna rétihéja is bebizonyította , hogy egész jól sikerült álcázni a lesem, közvetlenül felettem húzott el, anélkül hogy megijedt volna, még a gyűrű is jól látszik a lábán..:



Ezután némi csend, majd egy újabb szürkegém adott okot pár kattintásra.

Egy elkapott pillanat fejrázás-borzongás után..:

 ...és egy kis keresgélés, a vízinövényzet között, "ha nincs nagy hal, jó a kicsi is" alapon...:

majd ahogy jött, ment is..:

Összességében azért remek nap volt, leszámítva a kényelmetlenségeket, meg a zsibbadást, de hát ez a szakma velejárója...:)

.......

Este egy közeli rétre mentem ki egy barátom ajánlásával. Ez egyike azon ritka legelőknek, ahol még ma is megtalálhatók az immáron védettséget élvező ürgék. Még nem volt szerencsém fotózni őket, így különösen érdekes volt a találkozás.:

Hazafelé a tó járt az eszemben, még sohasem fordult meg a víz terjeszkedése. Baljós gondolatokkal gurultam hazafelé, vajon fotózunk még idén a vízi lesünkben ??



Füles....

 Pár napja "fülest" kaptam..Nagymamám telefonált, hogy búbos bankák költöztek a szomszéd padlására.
Na persze , gondoltam magamban, közvetlenül a szalakóta meg a kerecsensólymok közé mi??...:)))
Aztán amikor kérdésemre elkezdte mondani, hogy búb van a fején, meg olyan fekete fehér tollazata van sárga alapon....hát kezdtem gyanakodni.  Állítólag gyakran megjelenik a csatornán, csak ki kell várni...
 Pár napja kimentem feltérképezni hogy akkor most ki kivel van...és láss csodát ! A hír igaz. Valóban megérkezett a hím menetrendszerint, csőrében valamivel...
Gyorsan fotós szemmel is felmértem a terepet, ide bizony beszállóág kell és valahogy feljebb is kell jutnom a megfelelő perspektíva végett. Az eredmény egy nagy tuja alatt rögtönzött leshely egy létra közepén keresztbetett padlóval ...:

És a pazar kilátás a beszálló ágra :

Itt talán jobban látszik a csatorna alól kilógó beszállóág, melyre várom a bankákat..:

Munkából hazaérve sikerült a reám bízott kisfiamat meggyőznöm a fotózás fontosságáról....Gyanítom a leshely kb 2m es magassága "adu ászként" hatott rá...:))
Szóval fel is ültünk annak rendje módja szerint és csendben vártuk a bankákat..
Ahogy így ül az ember csendben , mozdulatlanul, sok minden egyéb dolgot is kifigyelhet. Mi pl felfedeztünk 2 verébodút és 1 rozsdafarkú költőhelyet is. A kis rozsdafarkú gyakran a banka beszállóját használta , de volt hogy a fölé a csatornára szállt énekelni:

Kisfiam ezúttal is meghozta szerencsémet, nem kellett soká várjunk, hogy megérkezzen banka uraság, csőrében méretes falattal !  Egy új fajt mindig élmény fotózni, de ez teljesen elbűvölt...Nem győztem a gombot nyomogatni, blendét tekergetni..:

Nekem talán ez tetszik a legjobban a háttér miatt:

Következő fordulóban méretes lótetűt hozott , vélelmezhetően a párjának, aki épp a tojások költésével van elfoglalva. Bankáéknál ugyanis csak a tojó kotlik, a hím pedig hordja haza a kaját...

Ekkor már a csatornánra szállt be, és láthattam hogy a cserepek alá nyújtja be az elemózsiát...

Nagy élmény volt fotózni egy ilyen szép madarat, pláne hogy még nem volt róla jó képem.  Kis fotós segítőm türelme is végéhez érkezett, így indulnunk kellett. De a leshely maradt, azt hiszem hamarosan visszatérek...:)))

10-11-12-13-14

Pár napja rövid látogatást tettem az itatónál. Sajnálattal vettem észre, hogy ellepték a méhek...:(  Rengetegen voltak és mind mind vizet akart. Beültem egy kis időre, de nem kellett soká várnom , hogy rájöjjek, a madarak bizony tartanak tőlük és kerülik őket. Egyszerűen nem szállnak be az itatóhoz, vagy ha be is jönnek, akkor is a fotózhatatlan ,az üveg felőli részre, ahol kevesebb a méh. Felhívtam a kaptárak tulaját, aki megnyugtatott, hogy pár napon belül elviszik őket, mert vége az akác virágzásának...
Ma kimentem, és tényleg, eltűntek ! Gyors "restart" az itatónál, tisztítás , új víz stb , majd beültem hogy hátha...
Nem kellett sokat várakoznom hogy kiderüljön, a madarak is örültek az új víznek. Megérkezett a 10. faj az itatóhoz, a fülemüle:

majd a következő a vörösbegy:

Kékcinegém sem volt még innen idáig:

 egy fiatal énekes rigó egész sokáig időzött:

Végül de nem utolsó sorban a 14. faj az itatónál a fekete rigó:

Örültem az újaknak, de ugyanúgy a törzsvendégeknek is. Itt a vadgerle oltja épp szomját..:

rendszeres látogatóm a füzike is:

A legnagyobb pancsolást a barázdabillegető végezte, teljesen belefeledkezett a fürdésbe..:

Egy közeli portré a gerléről:

 Itt már "kifürödte magát" a kicsike...:

Egyik legszebb tollazatú , a hím meggyvágó is bejár rendszeresen:

Mint látható volt, a környezeten is változtattam egy kicsit, a sablon itatós képek helyett próbáltam szép környezetben elhelyezni őket... Hát ilyen lett. Azért még van mit csiszolgatnom rajta....