kedves látogató !

Kedves Látogató !

Üdvözöllek a naplómban !

2013. december 31., kedd

Nulla és BÚÉK !

Nulla azaz a nulla. Pontosan ennyi normális képet készítettem decemberben..:(
És BÚÉK mint BÚÉK :  Sikerekben Gazdag Boldog Új Évet Kívánok Kedves Olvasóimnak !  :)
---
Azt nem mondanám, hogy nem tettem semmit a sikerért...sőt ! : nagyon nagy reményekkel vágtam bele magam még dec. elején a "télbe". Igen, a "télbe"...de a tél ezidáig elmaradt...
Először is beindítottam a tölgyesben lévő etetőmet. A vizet kint hagytam, hátha az is csalogat valamit a les elé, az etetőt feltöltöttem, húst kitettem... A kismadarak egészen jól odaszoktak, sőt az ölyvek is, annak ellenére, hogy a hőmérséklet meleg rekordokat döntöget...Még képek is készültek...úgy ahogy..:

A csúszka állandó vendég..:


Az ölyv is be bejár szűkebb napokon...:








A meggyvágók ritkán jönnek, de akkor nagyszerű témát nyújtanak a veszekedéseikkel..:









az egyedülik akik legalább ittak is kicsit..:

 
 
 
 
 
 
Erdei lesem hálás kis kunyhóként fogad mindig ha benézek, de télre a fő szenzációt nem tőle reméltem, hanem a ragadozós télitől. Attól, amelyet idén úgy döntöttem, hogy nem a Szecsői tóra tesszük, hanem a Farmosi nagy nádas közelébe. Ez a hely már közelebb fekszik a Jászsághoz,így abban bízunk, hogy a nagy hidegben északról levándorló madarak, be benéznek a kitett csalétekhez és hátha sikerül más fajokat is megfotóznunk, úgy mint gatyás ölyv, kékes rétihéja stb...



A vércsés kunyhónk lett az "áldozat", őt alakítottuk át és tettük egy vizenyős rét szélébe..:







Igen, vizenyős rét szélébe. Pontosan ugyanoda, ahol tavasszal fotóztam a barna rétiket, meg az "ETF"s őzet. Ha elmúlik a tél, jöhetnek a tavaszi témák ugyaninnen..:)

Nem titkolom, a vércsés lesünk idén sajnos kevés jó képet hozott. De tudom az okát és szerencsére jövőre újra lesz lehetőségünk, hogy a hibákat kijavítva ismét próbálkozzunk...

Szóval ragadozós les felépült, etetés elkezdődött de sajnos a hideg csak nem jött...:(  Hiába vártam már annyira az ünnepi szabadnapjaimat, amiből "hagyományosan" sokat a leseimben töltök, csak nem akar jönni a fagy. A madarak pedig olyanok mint a szólás-mondás: "Majd ha fagy! "  Nem fagy, nincs madár..:(
Szilveszter van, itthon ülök és gépelek. És nem hogy nem fagy, hanem délelőtt +12 C fok volt ! Vicc.
A hús viszont fogyott a les előtt... Egy alkalmommal kiültünk, vajon ki a tolvaj? Róka? Netán a nemrég sokszor emlegetett, újra megjelenő aranysakál ? Egy decemberi reggel megkaptuk a választ...:


Egy sunyi "kutya és tsa bt."...:((

                                     


Mint később kiderült, a közelben legelő szürkemarha gulya terelői ezek. Tehát a látszat azért igencsak csal !...A fenti képen nem egy tépett kóborkutya látható, hanem egy speciálisan kiképzett, K-9 es terelő, őrző-védő juhászeb, aki szembeszáll még a sokmázsás szürkemarhával is ! :)
Bizonyára a mi kecskénket is oda akarták terelni a nyájhoz...és ha nem megy, akkor hát gondolták, megeszik..

Pozitívum is volt aznap : egy kékes rétihéja hím a közelben mozgott... de ő a dögre nemigen száll le.
De jó is volna egyszer közelről is lefotózni ezt a pompás ragadozó madarat !

 
Jobb öteltünk nem lévén, a les előtti kecskét felraktuk egy 2m es fára... Hátha ott nem eszik a kutyák...Mondanom sem kell, micsoda remek látványt nyújtott a pusztában... Annyira természetes volt, hogy a madarak két hét elteltével sem nyúltak hozzá...így a következő alkalommal levettük...
(fotót inkább nem közölnék erről a remek ötletről...:)  )
Azóta várjuk a hideget meg a csodát, ami beindítja a farmosi ragadozós lesünket...
 
Az ünnepek alatt a tavakat egyszer sem látogattam meg. Sanyi elmondása szerint félig vannak vízzel, madarak csak elvétve láthatók. Annál többet kutattam viszont nagy őrgébicsek nyomában. Sőt ! Tavalyi sikeremen felbuzdulva, egy komplett lest is készítettem ennek a projectnek, hogy akár több napot is el tudjak tölteni a téli mínuszokban. A les a legelső OSB s lesem lett kicsit kipofozva, feltuningolva..:). Szegényke évek óta várta egy akácosban sorsát, hát remélem most kicsit felpezsdül az élete..Terveim szerint, könnyű súlya miatt, az éppen aktuális projecthez tudom szállítani...
 





 

Szóval a fenti "mobil üveges" lesem sem került a gébicsek vadászterületére, a már említett hideg hiánya miatt. És azért sem, mert nem találtam olyan helyet, ahol a gébics viszonylag kiszámíthatóan és rendszeresen felbukkanva járná belátható vadászterületét. Olyat mint a tavalyi..amit sajnos azóta beszántottak..:((

Voltam viszont nagyvadazni. A közeli elkerített részen lassan lazajlanak a hajtó vadászatok, és így aztán szabad lesz a "pálya". Az első nap semmit sem láttam ! Ilyen még csak 1x fordult velem elő az elmúlt 5 év alatt... Második nap se sokat, de azért készítettem pár jó képet néhány dámszarvasról..:


Ez lett a "december fotója" nálam..:) :


Szerintem a meleg miatt nincs szükségük az állatoknak sok táplálékra és inkább a sűrű bozótos biztonságában pihenéssel töltik idejük nagy részét keresgélés helyett...

Ma pedig a falu határába voltam.  Egy elképzelt fotó miatt keltem még sötétben, de nem jött össze. Egy ilyesmit akartam, őzek, sok környezettel, öreg fákkal...(ez még tegnap esti kép...)  ugyanonnan..:


Ma hajnalban viszont erős köd ereszkedett a tájra...pedig az őzek a "helyükön" voltak...:





...így az elképzelt képet elvitte a köd...:( 
Végül is csakúgy mint az egész decembert. A köd, a meleg, a fénytelenség és társaik...
---
Összességében elégedett vagyok az évvel. Remek fotókat készítettem, sok jó kapcsolatot és lehetőséget alakítottam ki ahhoz, hogy jövőre még közelebb kerüljek a még jobb képekhez.
És végezetül van egy titkos projectem is..:) Nem vagyok babonás, de nem akarom még leleplezni, de ha összejön, megnyílik előttem a tavak eddig elérhetetlen világa...:)
Tehát jövőre ugyanitt !

Köszönöm egész éves figyelmeteket és mindenkinek kívánok Boldog Új Évet !



Gódor Miklós

2013. december 3., kedd

Közelmúltban 2. avagy a darvak nyomában...

2013 november 9.


 Amikor otthon bejelentettem, hogy megyek darut fotózni, kisfiam azonnal a nyakamba ugrott ! Dejóó !!!  Énis megyek, én is megyek !!!  :)
Aztán amikor bővebben kifejtettem, hogy "ez" a daru nem "az" a daru amire ő gondolt, kissé elbizonytalanodott... Ő természetesen az emelő darura gondolt, összekapcsolva különféle munkagépekkel, míg én a "madár" darura.... Azaz a madarakra, melyek észak felől vonulnak délre és útközben megpihennek szép Hazánkban is pár hétre itt-ott. Sajnos sem az "itt"-be, sem az "ott"-ba nem tartozik bele Dány és környéke, így daruvonulást látni és fotózni egészen a Hortobágyig kellett mennünk. Mennünk, mert a project kiagyalója Sanyi barátom volt, ő ismerte a helyet is, ahová a lessátrunk került....
Péntek este találkoztunk Tiszacsegén már sötétben, a terv az volt, hogy a szállás elfoglalás és gyors vacsora után, gyorsan felállítjuk a sátrakat és hajnalban támadunk !
 Sajnos már a találka sem volt egyszerű, mert én folyamatosan kerestem a Rozmaring u 24. et (ami infót tőle kaptam..) Sanyi pedig a Rezeda u 24. ben várt...Szerencsére nem volt messze egymástól a két utca, így gyenge fél óra dudálás és telefonos irányítás után csak együtt volt a brigád...:D
   Éhes hassal semmit nem lehet csinálni ! Ebben gyorsan közös nevezőre jutottunk...Irány a helyi "étterem" ! Isteni harcsa halászlét és borzaskát ettünk, nagy adag somlóival, a budapesti árak töredékéért...:)  (ja, a szállás díja annyira nevetséges volt, hogy le sem írom...egy gyorséttermi kaja áráért a miénk volt egy komplett ház...)
   Hát teli hassal sem könnyű dolgozni....:) , de most már a feladatra kell koncentrálni, irány a lesépítés !  Belevetettük magunkat az éjszakába, szó szerint, mert akkora köd fogadott a határban, hogy lámpánál is max 8-10 métert láttunk. Aztán ezzel el is kezdődött a kálvária... Le a gátról, fel a gátra...este 10 órától éjfélig a helyet kerestük a vaksötét , teljesen idegen szántóföldön.... Sanyi többször is úgy érezte hogy ez lesz az, de nem az lett...... Egy lucernatábla közepében lévő kis facsoportot kerestünk, de nem akart összejönni... Szerencsére a Sanyi barátja (köszi Taxis ! )elküldte a google maps-os térképet a telómra, bejelölve a hellyel (mert elmentette a koordinátákat) , így összehasonlítva a kapott képet a jelenlegi hellyel, már könnyebben meglett. Mondanom sem kell, hogy volt olyan hogy 100m re voltunk mindössze tőle...:)
Szóval meglett a facsoport, sátor felállít, majd irány nádat vágni, hogy legyen álca... Ehhez is egy tarlón vezetett az út, kicsit izgultam nehogy elakadjunk, mert itt aztán nem jön a Guszti a lovaival....,..:D , de jól vizsgázott Sanyi Hiluxa a "slick" gumik ellenére...
1:30 volt, mire visszaértünk és a nagy "ijedtségre" való tekintettel a kupica Jagermeister után végre ágyba kerültünk...:)
5:30 kor kelés, majd 6:30 kor már a lesben kuksoltunk....


 csak 5 perccel kellett volna előbb jönni, a madarak már aktívak..keresik a táplálkozó helyeiket.....több csapat is száll jobbra, balra...


Leginkább pedig mögénk... Persze ide nem látunk rájuk az objektívekkel, csak a nélkül...

Sanyi nyugtat, a múltkor is így voltak ! Mögénk szálltak , majd szépen besétáltak a sátor elé.  És valóban ! Mintha néhány madár jönne felénk...szép lassan besétálnak, de nem teljesen a sátor elé, de nekem már elég, rálátok ! Két expót enged...


Alig fért bele a keresőbe...sajnos a farkincája le is maradt..:(
Az első darvas képem ! , tehát elégedett vagyok. Pláne hogy még csak 8 óra ! Mi lesz még itt ma ?? :))
..
De a madarak nem jönnek. Sanyi nyugtat.....de a madarak mégsem jönnek , csak mögöttünk eszegetik a lucernát....Sanyi nyugtat, "jönnek azok nemsoká !"..... Nem jönnek....Sanyi ideges és már nem nyugtat....:( ....és váltig állítja , a múlt héten szépen besétáltak...
Most nem teszik, sőt, mögülünk is elrepülnek...

Nem várjuk meg a naplementét, elmegyünk a falu szélére, hátha repülős darvas fotókat tudunk készíteni a lemenő nap előterében.... (a darvak a leengedett hortobágyi halastavakon éjszakáznak, reggel kihúznak a tarlókra enni, majd este visszahúznak pihenni a halastavak ingoványos biztonságába..)
Itt is csak a pusztát fotózzuk , darvak nem jönnek...:(


Csak felhők vannak, de az sok....




Végül nagy sötétben csak áthúz felettünk egy csapat, a "képet" csak az "extrém művészfotókat" kedvelőknek ajánlom...:)


Hát ennyit az idei darvazásról.
Igazán jó képet nem csináltam, ám ezt elsőre "nem is szabad" ...:)  Szépen fokozatosan....talán jövőre már lesz valami akció is...:)
Viszont ennek ellenére jól éreztem magam, tetszik a tiszaparti környezet, a kellemes és olcsó vendéglátás, a hortobágyi pusztai hangulat.
Mivel erős honvágy köt szülőfalumhoz, ritkán mondok ilyet : jövőre egészen biztosan visszatérek !




2013. november 24., vasárnap

A közelmúltban 1.

A közelmúltban több olyan napom is volt, amit magában külön bejegyzésre nem tartok méltónak, ám mégis van benne valami, ami miatt meg kell emlékezzek róla...ha más nem a sok hiába való munka, vagy a sztori egyéb érdekessége miatt...

2013 szeptember 28.

Szép napos időt ígértek aznapra is az időjósok, ezért még nem adtam fel a "madár a hajnali párában és felkelő nap fényében" c. kép hajkurászását.  Minden a szokásosnak indult...hajnali kelés, indulás, érkezés a tóhoz... Aztán odaérve amikor kiszálltam hogy kinyissam a "Mennyország kapuját" , hirtelen egy nagy fehér foltra lettem figyelmes a kocsi mellett...: Egy nagy kaukázusi kutya !
Bakker ! Naneee! Odajött az ajtóhoz...szimatolt... Lassan résnyire nyitottam az ajtót, mint a mesében a kecskegidák a farkas érkezésekor....nem tudtam mit tenni, lépnem kellett!  Egy kutya nem állhat a természetfotózás útjába, még ha ekkora méretű , akkor sem !  Szimatolt....én meg figyeltem ....és lassan, sok-sok "jólvankutyukázás" közben kidugtam a kezem....hagy lássa milyen jóbari is vagyok....:)
Gyorsan ráébredtem, ez nem az a szörnyeteg, aki a reggelijének gondolt engem, annak ellenére hogy nagy és igen éhes lehetett.. Kapu kinyit, kocsi beáll, indulás tovább....
Igenám, de a kutya jön utánam ! Na ekkor megálltam és stílust váltottam: "Nembujszhaza!!! "
Nem bujt...:(((   Kicsit távolodott de megállt 20m re, ha felé mentem, elfelé ment, ha elindultam, jött velem.... Sajnos ez a manőver egészen a lessátor felállításáig tartott...:((   Gondoltam hátha elmegy, nem ment. Egész reggel ott gubbasztott velem a parton a sátortól 10m re ! :






Csoda hogy egész reggel nem jött semmi a 100m es közelembe ??? 
Ezeket a halászgató-kergetőző danka sirályokat is a tó közepéről "lőttem ki" magamnak...szépek, de nagyon kicsik...:(


A reggel csodás volt, de eredménytelen...így aztán korán elindultam haza, azaz indultunk...:) Jött velem "ő" is ! Hátha én leszek az új gazdi, aki mindenféle finomságokkal kényezteti majd... Reménye egészen a fő útig és úgy 50km/h ig tartott...:)



2013 október 28.


Hajnalban baktattam az erdő felé, amikor is egy réten egerésző valamire lettem figyelmes ! Közelebb lopóztam, ekkor láttam: vadmacska !!  Rácserkeltem a vizes fűbe, amikor is elkezdett kergetni egy egeret, éppen rávetette magát ...amikor is.....lekövettem és profi módjára lőttem :)  ! :





Akár így is felvezethettem volna ezeket a fenti képet, de soha nem hazudnék olvasóimnak.., ez csak egy kis tréfa volt...:D
Egyrészt a vadmacska nem túl gyakori, másrészt leginkább éjszakai életet él, így még kevesebb az esély rá, hogy ilyen képek készüljenek róla.
A fenti fotók egy telefonhívással kezdődtek, melyben Robi ,a helyi vadőr cimborám mesélte lelkesedve, hogy csapdája vadmacskát fogott! Természetesen azonnal a helyszínre siettem, hiszen a macskát hivatalosan le kellett fotózni és szőrmintát venni belőle, hogy azt elküldve megbizonyosodjunk róla, hogy valóban fajtiszta. Nem sok vadmacskát láttam az életemben (szám szerint nullát...) de ezen mégis látszott hogy valóban vad. Nem csak azért mert vad volt... (mármint a természete, ahogy a csapdában idegesen dobálta magát és rágta a rácsot...) hanem a reá jellemző testi sajátosságok is teljesen passzoltak, úgy mint a fehér torokfolt :





és a 7 gyűrűs, tompán végződő, vaskos farok...:



A házi macskánál jóval nagyobb termet, a széles mancsok na és a befogás helye is mind mind a fajtisztaságáról árulkodtak.
Fokozottan védett faj ! Eszmei értéke negyedmillió Ft.
Nem csak ezért, de úgy döntöttünk, pokróccal letakarva a ketrecet, pár km el odébb utaztatjuk, hogy ne a környékbeli apróvadakat gyérítse...(nekem mindegy volt, sztem egy ilyen állatnak pár km ide vagy oda tökmindegy...)

Pár perccel később megkezdődött a macsek szabadon bocsátása, melyben Robi nyomatékosan felhívta a figyelmemet, hogy távolodjak el a ketrectől, mert ez egy nagyon veszélyes vadállat ! :)
 (ő egy egészen egyedi módszert választott a ketrec kinyitására...de ezt most személyiségi jogok megsértése végett nem ecsetelem...:)  )
 Előtte még egy közös fotó a "vadállattal" :



Majd én azért csak "megkockáztattam", hogy jó természetfotóshoz híven......, mindig a lehető legjobb pozícióba lendülve........, életem kockáztatásával is...., de megörökítsem ezt a "kitudjamikor" visszatérő pillanatot...ahogy kitör börtönéből a "vadállat" :





Remélem egyszer valóban lencse végre kaphatok egy "igazi" példányt is, addig is sokat nézek igéző szemébe...mintha tényleg tükröződne benne valami ördögi szikra, néha úgy érzem a lelkembe lát így a monitoron keresztül is.......:



Pedig ő is csak egy,  a "hazai vadon " faunájából,  de valamit mégis "tudhat" , ha engem is megigézett és csodálattal tekintek rá,   engem, aki úúútálom a macskákat !.....:)