lesépítés(ek) 2.

Nem volt elég a lesépítésből tegnap...,ha már így belejöttem ma is kimentem, hogy a réten lévőt áttegyem egy új helyre, ahogy már régen terveztem. Végül egy teljesen újat építettem röpke 1,5 óra alatt:





Aztán elégedetten indultam hazafelé amikor megláttam egy őzet legelészni úgy 100m re.
Kocsiból ki, cserkelés....olyan jól sikerült hogy a végén már nem fért bele a barkás bak a 400 as ba... Kár hogy felhő takarta a lemenő napot, ellenfényben nagy kép lehetett volna..:

Lesépítés(-ek)

Régóta érlelődő nagy projecten dolgozunk mostanában: "újságos Sanyi", "taxis Alf", "rendszergazda ZSombi" , "kisMiku...:)" és "jómagam én", egy komoly vízi lest építünk. Olyat amely egész évben használható, fűthető, kényelmes, jó helyen van, stb...szval full extrásat..:) Sokat dolgoztunk rajta, sajnos szó szerint "égett a kezem alatt a munka"... Íme néhány werkfotó a teljesség igénye nélkül...







Aztán némi segítséggel a helyére is került... köszönet Doman Zolikának a daruért meg a tulajnak Miklósnak a motoros csónakért, mert e nélkül még most is eveznének.....:










Aztán szerencsére minden a helyére került, szerintem szép lett..:) igaz a megközelítése kicsit kalandos...(csónak):

....és tavasz a tónál...

Tegnapi eredménytelenségem olyan mély sebeket hagyott gyermeteg lelkivilágomon, hogy ma is ki kellett hogy üljek fotózni...:) Kíváncsi voltam hogy van e valami változás a tónál. Természetesen már sötétben úton voltam, bár ma valahogy nehezemre esett a felkelés... Amikor út közben pedig a kelet felől érkező sötét felhőket megláttam, komolyan elgondolkodtam hogy hazamegyek és visszafekszem aludni....
A lesben természetesen "megvárt" a 10 cm es vízállás, sebaj, ez nem tántoríthat el... Vártam várakoztam. Ami feltűnt hogy a múltkorihoz képest sokkal több a szárcsa és az is hogy a főszerep a tónál immáron az övék és nem a búbosoké. Hatamas zajjal járó csetepatéjukat sajnos most csak messziről szemlélhettem. Viszont arra jó volt, hogy a balhé a többi madarat a tó túloldaláról kicsit felém szorítsa. Ekkor képeztem még fény nélkül az épp tollászkodó cigányréce gácsért is:



Lassan kezdett felszakadozni a felhőzet, néha egész szépen akár egy percig is átszűrődött rajta a hajnali napsugár. Közben a tojó egyre közelebb húzódott a gácsérunkhoz, majd ezután olyan történt amit eddig még sohasem láttam ! Megkerülte a gácsért és szemből úszott rá a vízre hajtott fejjel, hogy aztán újra megkerülje:



Először nem tudtam mire vélni a magatartását, de a következő pillanatban megvilágosodott minden ...Figyelem ! Kommentár nélküli , +18 as jelenetek következnek ! :) :







Igen ! Cigányréce násznak lehettem tanúja ! Fantasztikus volt, még hasonlót sem láttam soha, és pont sütött a nap is...

Ezután a hím még tollászkodott egy kicsit, láthatóan jól érezte magát...:)







A mókának egy őrült bütykös hattyú ámokfutása vetett véget, amikor ugy 100m ről minden indok nélkül elkezdett rám támadni ! :



A lomha nehézbombázó felszállás után kb 60km/h val jött felém, majd a les előtt kisebbfajta cunamit idézve elő , ugy 20cm re állt meg.. Később kiderült, hogy szépségének megbizonyosodására jött a lesem üvege elé, ez volt ilyen sürgős... (nem ismerem a hattyúk ivarát, de biztosan a tojó lehetett...) Pár percig nézegette magát az üvegem tükrében,majd távozott...:



A víz szerencsére gyorsan lecsendesedett és a nap is egyre többet sütött.
Egy szárcsa egészen közel merészkedett a leshez, még az objektív mozgása sem zavarta..:



A túloldalon pedig az egyik búbos vöcsök valamit cipelt a csőrében..:



Alig lőttem rá egyet kettőt, máris a nap második olyan jelenete következett amit még sosem láttam ! Az úszó madárral szemben egyszer csak megjelent a másik búbos is, annak a csőrében is hínár volt. Majd mind a ketten egymásnak nekifeszülve, néha csüdig kiemelkedtek a vízből, és látványos pancsolás közepette "szerelmet vallottak egymásnak" ! Gonolom a hínár pedig a szerelmi ajándék volt... A hihetetlen jeleneteket "géppuska" üzemmódban követtem a gépemmel:






Rendkívül boldog voltam hogy ilyen jeleneteket láttam és fotóztam. Hosszú percekig csak néztem a gépben az elkészült képeket. Eddig hasonló "ajándékosdit" csak a gyurgyalagoknál fotóztam.
A tavon igazából hasonló fajok voltak mint a múltkor is, de valahogy most mozgalmasabb volt az egész.
Egy vörösgémet láttam még a nádba bújni, immáron biztosan megérkeztek ők is:




Épp az indulás gondolatával foglalkoztam amikor a barna rétihéja már vagy 5x szállt le a les mellé a gátra és vitt a fészekhez valamit. Elhatároztam hogy óvatosan kinyitom az ablakot és megpróbálom röptében elkapni üveg nélkül a következőnél, már ha lesz következő...... Volt....:)



Hát ilyen egy szorgalmas barna rétihéja hím, gyűrűvel a lábán...:)

Ezek után tényleg nem volt maradásom. Sokkal többet kaptam mint amire számítottam, szinte zavarba ejtő módon. Nem csak képileg, hanem élményileg is nagyszerű volt ez a nap !A tó megint bizonyított... köszönet neki is.

Tavasz a réten...

Pirkadatkor már a nádi lesben ültem, izgatottan vártam mit hoz az első tavaszi hajnal a réten... Látszott hogy napos, jó idő lesz ma, ez a kedvencem, amikor a hajnali párás sötét rétre egyszer csak rátör a nap fénye, melege....:)
Egy tyúk még szinte sötétben jött ki a nádból:



A nap pedig fokozatosan kezdte felőrölni a ködöt, gyönyörű , rövid ideig tartó fényjáték közepette...:





Pár percem volt csak arra hogy telével is megfotózzam ezt a "színjátékot". Élesség itt, élesség ott, komponálás, katt-katt.....





A nád mögött csodaszép narancssárga hátteret adott , nem bírtam kihagyni..:



A nap feljött, de sajnos téma nem érkezett a nádból. Pedig a természet, ha még nem is 100% on , de teszi a dolgát. A patak túloldalán őzek legelésztek, nyulak kergetőztek. A pacsirták szikrázó énekébe itt ott egy kakas kiáltott bele. A cigány csuk pár pedig már a fészek építésével van elfoglalva. Szerencsére rövid pihenőre a kunyhóm mellett is meg-megálltak néha egy "trillarára":



Korszakalkotó képet ma nem készítettem...ilyen is van, talán majd máskor. Elfogadtam hogy ma nekem ennyi lett megírva,így aztán lassan hazaballagtam ...

Tavaszodik...

Épp ideje...A tél ellőtte az utolsó puskaporát is és egy időre úgy tűnik elvonul...
Szép volt, elég volt...
...
Alig vártam amikor hajnalban nem a csendre és hidegre ébred az ember, hanem hogy madárfüttytől hangos a kert. Ébred a természet. Mindenhol. Megállíthatatlanul.
Ma úgy döntöttem hogy nem a kertre "koncentrálok", hanem meglátogatom téli képeim helyszínét, a vízi lest. Nemrég sétáltunk arra, (komoly terveket szövögetve) egy új, minden eddiginél jobb les terepszemléje miatt, ezért tudtam hogy emelkedett a vízszint. Tudtam hogy a hasalós les használhatatlan, az ülősbe pedig lesz 1-2cm víz, de ami hajnalban fogadott az még engem is meglepett:



Általában azért mindig van "B" tervem is, ez jelenleg a mellcsizma volt...
Szóval a "spártai" körülmények között elhelyezkedtem , felszerelkeztem és figyeltem a tavat.
Ahogy kivilágosodott jól látszott hogy a tavon rengeteg madár van, igaz elég messze tőlem..:( A nyílt víz madarai domináltak, gémféléknek ez a vízállás egyértelműen magas, ők inkább a nádba a sekélyebb részen maradtak. Amiket hirtelen távcsővel meg tudtam figyelni, azok a böjti-, barát-, cigány-, tőkés réce, búbos vöcsök, kis vöcsök, szárcsa, csér, és egy bütykös hattyú, amely annyira tetszett önmagának hogy másfél órát képes volt pózolni a hasalós les üvegének tükrében...:



Aztán lassan kezdtek közeledni is a madarak, de sajnos az egész ott tartózkodásom alatt valamiért kerülték a leshely közvetlen közelét. Mondhatni hogy végig lőtávolon kívül maradtak, így igazán jó képet nem sikerült csinálnom róluk.
Először egy cigányréce került objektív elé:



Majd aminek igen megörültem, azok a csapatban érkező böjti récék voltak:






Közben a levegőben is akadt látnivaló, egy hím barna rétihéja hordta szorgalmasan a fészeknek valót a nádba:



Majd alig hittem a szememnek, egy kuriózumnak számító fekete gólya repült el felettem. Csak hab volt a tortán , hogy viszonylag jól látszott a madárjelölő gyűrű a lábán. :



Ezt a brekit csak a magam szórakoztatására teszem fel, érdekes látvány volt ahogy a sima víztükörben úszott felém...:)



Azért is az egyik kedvenc vízi madaram a kis vöcsök, mert ő a legbizalmasabb , már ami a les megközelítését illeti...(persze ő is tudja hol a határ...) :



Nos, ami a "főételt" illeti, azok a búbos vöcskök lettek volna... Az ő életük ilyenkor a legmozgalmasabb a tavon. Biztos voltam benne hogy több pozícióban is el tudom őket kapni, sajnos azt magam sem gondoltam hogy csak ilyen messziről.:
Ezt a halas "képet" pl szabad szemmel nem is láttam, csak itthon a gépen...:



Természetesen már párba álltak, jelenleg a területek "felosztása" zajlik. Jaj annak aki a másik területére téved ! Ilyenkor látványos (és hallható..) csata zajlik, a fotós nem kis örömére..:





A csata végeztével jól esik az elismerés, párja gyengéd mozdulattal simult hozzá....



....hogy aztán megkezdődjön a pár másodpercig tartó udvarlás-fejrázás...mely kívülről egy teljesen szabályos "szivecskét" mutat ! Hát nem bájosak ??? :)



Szerencsére azért néha kicsit közelebb is merészkedtek, és megmutathatták valódi szépségüket nászruhában:






Annak ellenére hogy igazán kíváló képet nem készítettem, nagyon mozgalmas és érdekes napot tudhatok magam után. Idén az első alkalom amikor megérintett a tavasz szele, ehhez pedig elengedhetetlen volt hogy lássam hogy a természet hogyan kezd ébredezni. Ehhez nagyon jó "partner" a tápiószecsői tavi világ. A madarak nem foglalkoznak semmivel, csak amire a Sors teremtette őket, udvarolnak, esznek, isznak,fészket építenek,pihennek, néha begurulnak egy kicsit... (na és persze kikerülik a leskunyhómat...de remélem nem sokáig ! )