Aki a szép (téli) fotókért jött a gmiklos.hu-ra, azt gyorsan el kell keserítsem: sajnos mostanában -tél híján- egyetlen valamire való kép sem készült...:(( De azért köszönöm , hogy benéztél, kérlek térj vissza máskor is honlapomra, hátha...
--
Aki itt maradt, annak csak mostani fotós munkáimról, terveimről és soványka "téli" kalandjaimról számolhatok be...
Hát szóval téli les:
Minden évben üzemeltetek egy téli lest. Azaz kettőt is...Az egyik egy zárt erdőben van fixen énekes madarakra már vagy 6 éve a közelben. A másik pedig általában a tavaknál, ragadozókra. Általában. Mert tavaly pl elvittük a Tápió-vidék egyik nagy pusztaságába, újabb madarak és újabb fajok reményében. Mivel tavaly sem volt már tél, így a sok munka mellé 2 fotós alkalom és kb 0 db kép jutott...Rengeteg munkánk gyümölcse , szarkák és kóbor kutyák ingyenkonyhája lett. A sikertelenségen "felbuzdulva" úgy döntöttem, idén télen visszatérek és ismét a tavaknál próbálkozok. Sőt ! Eszembe jutott egy világmegváltó ötlet, melynek fő nyertese szerintem a fotóstársam, Sanyi lesz... Azt ötlöttem ki ugyanis, hogy a nagy lest a pusztából áttelepítjük a tavakhoz, de a les alá egy vas tepsit fabrikálok ! Így amikor megunjuk télen hogy a sasok verekednek a rókákkal... .....:) , és a tavasszal jön a víz, nem kell azonnal kiszedni a mederből, hanem jó lesz egy újabb vízi lesnek ! Zseniális ! :) Nekem eddig is volt mit fotóznom a csónakból, de víz hiányában Sanyi csak otthon ábrándozott a vízi madarakról...talán idén kicsit kimozdítom a szoba fogságából...
Na és hogy a tulaj is "jól járjon", felajánlottuk nagy lelkűen, hogy két lest elbontunk: a kicsi rég nem használt "enyémet", és a régi csúnya "mégrégebben-nemhasznált" "Sanyiékét" , aminek (majdnem) a helyére kerül majd ez. A project engedélyeztetése Sanyi munkáját "dicsőíti", a régi les bontását pedig Alfival (aki a harmadik , ritkán felbukkanó fotóstársunk...) hozták össze , melyről Alfi egy remek kis videót rakott össze...:) Érdemes megnézni !! :
Tényleg remek kis videó lett ! Igen, nekem is a végén ugrándozó két kismajom tetszett legjobban ! :DD
Nos, amíg Sanyiék a tóparton bohóckodtak..:) , addig mi felelősségteljes komoly munkába fogtunk: én a teherautómmal bátyám pedig a terepjárómmal indultunk a pusztába a lesért. Azért két kocsival, mert a platós teherautó (amin elfér a les kényelmesen) nem megy el a sárba a földúton kilómétereket...a terepjáró pedig nem túl "kompatibilis" a közútra az utána akasztott 1x1 m es picinyke utánfutóba "rakott" 2,3 x 2,3 m es OSB s leskunyhóval......:)
Az út viszontagságairól nem szívesen beszélek még a pszihológusomnak se: kifogyott a 31-es en az üzemanyag...., elszakadt a vontatókötél...., lemerült az akksi.....beragadtunk a sárba úgy 2x ....stb.. de végül csak megérkeztünk elhagyatott lesünkhöz. Sajnos szomorúan vettem észre, hogy a nagy semmi közepén, a legelső lakott településtől vagy 5km re, megrongálták a lest !
Üvegek kitörve, ajtó leszakítva stb...:( Érthetetlen...
Felraktuk az utánfutóra, majd nekiindultunk a dagonyából kifelé....egészen a mű úton lévő teherautóig....
Átraktuk és végül már majdnem sötétben elindultunk a tavakhoz.
Na igen, a tavak... Elég csapadékos idő után voltunk, éreztem hogy lesznek gondok majd a bejárással a teherautóval.... (muszáj voltam ezzel bevinni a lest, mert el kellett szállítanunk a többi les nem kevés hulladékát is..) A leshez vezető út ugyanis két tó közti gáton vezet, ami mindössze olyan 3 méter széles és helyenként nem egyenes hanem egyik vagy másik tó irányába dől......
Pontosan ez az a kritikus szakasz....csak akkor csupa sár meg víz volt az egész gát...majdnem sötétben...:
Ez még nem lenne gond, de éreztem, hogy a teherautó normál utcai gumijai kevesek lesznek ahhoz, hogy meggátolják a csúszást oldal irányba.., így a bátyámat előre küldtem a terepjáróval, hogy ha baj van, a terepjáró majd kihúzza egyenesbe a teherkocsi orrát a kötéllel... Hát lett baj .... : Már majdnem átértünk a gáton, amikor is az egyik ilyen "oldalra dőlős" részen az autó eleje megcsúszott és a gát szélétől 20 cm re állt meg... Szerencsére működött a "terepjáróval egyenesbe húzzuk" taktika és szerencsésen elértük a túloldalt...
A lest 4 en könnyedén a helyére raktuk, majd megkezdődhetett a romok eltakarítása. Közben elkezdett esni az eső és teljesen besötétedett....így a kifelé vezető út felettébb izgalmasnak ígérkezett...
Az autót immáron jópár mázsa húzta lefelé, amivel meg is indultam kifelé a közben még jobban elázott gáton.. Ha túl lassan mentem, félő volt hogy az autó elakad a saras gáton, a kipörgő kerekek meg a kocsi hátulját oldalra terelhetik. Ha túl gyorsan, akkor pedig az esetleges megcsúszástól féltem, nehogy ne álljak meg csak a mederben, ha elindul a kocsi .... Nem vagyok félős alkat, de a szívem most tényleg a torkomban dobogott és minden idegszálammal az útra meg a megfelelő sebességre koncentráltam. Sajnos hiába a sok koncentráció, a kocsi eleje megint megcsúszott és most 5cm re állt meg a gát meredek oldala mellett.... Még pár cm és beborolunk a tó mederbe úgy ahogy vagyunk... Igazából nem is ez érdekelt, mert mindenre van megoldás. Inkább az, hogy nem tudtam elképzelni olyan megoldást, amivel minket innen kihúzzanak a nélkül, hogy leromboljuk a fél tavat... Darus kocsi ugyanis még ha be is fér, nem tud letalpalni a szűk gáton, egy traktor pedig felszántotta volna a gátat amikor húz minket kifelé....Egyszóval ha a tulaj meglátta volna mit műveltünk....., háát nem lett volna "gond" a jövőben innen a fotózás....:)
Szerencsére megint működött a "meghúzós"taktika, és végül izzadt tenyérrel de kiértünk a betonútra...:) Huh !!!
A következő hétvégén elkészült a "tepsi" is. Néhány werk fotó róla...:
A háttérben a "hős platós" autó ! :)
A múlt heti kaland hatására "megjött az eszem" és egy kölcsönkért nagy méretű utánfutóval futottunk neki a tepsi helyszínre szállításához...:
Persze oldalra még erről is lelógott...:
Hű terepjáróm simán vette az akadályt, megérkeztünk...:
A tepsi pillanatok alatt a les alá került és megkezdődhetett az álcázás, mely már sötétségbe nyúlt..
No majd tavasszal kiderül, úszik e az "úszó les" !???....pláne ha lesz víz is...:)
És a végeredmény...3 héttel később fotózva...:
Jól látszik, mennyit jött fel a víz...:
Az erdei lesemnél semmi izgalmas. A szokásos 8-10 féle madár ami bejár, semmi több. Még az ölyvek se kérnek a könnyű zsákmányból. Bolondok is lennének, amikor a határ telis tele van pocokkal...:((
Jobb madaras ötletem nem lévén, kiültem azért párszor. Egyik alkalommal, amikor kisfiam is velem tartott, egy szajkó szórakoztatott minket....:
...majd nagy meglepetésemre bejött a karvaly !
Sajnos "csak" a tojó, de nekem ez is élményszámba ment... Hát még a Mikunak ! Szinte először vett kezébe gépet, máris karvalyt fotózott a "szerencsefia" ! Épp ideje volt, ugyanis "már" másfél órája a lesben ültünk, túl a tanuló "első órán" és persze párszáz expon...., már kezdte unni a cinegéket... Mindjárt meg is kérdezte, hogy ezzel a képpel már "pályázhat-e" ? Ki kellett ábrándítsam, hogy ez még nem feltétlenül "az A kép", de ha tényleg érdekli a fotózás, ismerek egy embert, akinek lesei vannak, csónakja, némi tapasztalata, jó felszerelése amit esetleg kölcsön is adhat neki.....és akár az Év ifjú Természetfotósa is lehet egy napon ! :) Nagyon felcsillant a szeme, de rövid gondolkodás után rákérdezett:
-De apa, ez nem csalás ??
-Mikike, ha úgy érzed hogy megdolgozol érte, akkor nem az. Miért ne adhatnám oda neked a gépemet, a lesemet ? Mennyi ember "adja el" a képét úgy, hogy egy szeget nem vert be a lesbe?! Egyszerűen beül a fizetős "tutiba" és csak a gombot kell lenyomni !?
Végül annyiba maradtunk, hogy várunk még ezzel a pályázatosdival... :)
(Úgyis elment a kedvem a pályázatoktól pár napja, ugyanis fény derült egy jókora csalásra: A tavalyi "év természetfotósa" , a sokak által nagyra tartott Daróci Csabáról kiderült, hogy a díjnyertes "Aranybika" című fotója egy háziállatról készült. Egy kézből etetett dámszarvasról, melynek George a neve...A kategória kiírása egyértelműen kijelenti, hogy "Vadon élő állatokról" kell hogy szóljon a felvétel.....Na bumm..... De a leggusztustalanabb, az az előadásmód ahogyan a díj átvételekor felvezette a képet, legbelül jót röhögve mindenkin: "22 évet vártam rá! Még le is rajzoltam egy papírra a megálmodott fotót !! " :) Sajnos a pályázat kiírója a Naturart (melynek hogy hogynem a Daróci is tagja..:) ) sem nagyon hajlik egyenlőre a csalás elismerésére....Bummm 2....."Magyarország, így szeretlek !" )
Na de térjünk vissza "téli" napjaimra....:
Európára egy hatalmas hidegfront rontott rá az év végére, hideget és havat hozva magával. A -15 C fokot mi is megéreztük, de még mielőtt fülig érhetett volna a szám, kiderült , hogy a sokezer km es úton úgy elfáradt a tél, hogy pont tőlünk 50km re elfogyott zsákjából az összes hó !! Grrrrrrrrrrrrrrr!!!!!!!!!!!!!!! Bp től keletre már nem esett, így buktuk a tavi ragadozós téli lesünket.. (hó nélkül nem jó sem a perspektíva sem a háttér itt)
Madarak hiányában a vadasparkban kerestem gyógyírt a lelki sebeimre...Még mielőtt valaki felszisszenne a "vadaspark" hallatára, hát belinkelem a Pilisi Parkerdő Zrt területét...:
Igen, én ott a jobb oldalon található "Dány" nevű település környékén tevékenykedem, ez a bekerített rész pedig a falutól észak-nyugatra található "zöld mező" lenne. Tehát így kell érteni a "bekerített" részt....Sokszáz , sokezer hektár.... "sajnos" vagy sem, de itt nincs neve az állatoknak és a szarvas is inkább elszalad mint sem a kezemből egyen....:)
Szóval két alkalommal jutottam ki az erdőbe , jópár kilóméteres sétáim gyenge eredményei...:
És ez a settenkedő róka...:
Nos hát ennyi történt velem az év végi nagy szabadságom alatt...:( Ilyen keserű végelszámolás tán még sosem volt fotós éveimben. De sebaj, jó levegőn voltam, és sokat kirándultam a gyerekekkel.
Csak remélni tudom, hogy éppen most, valahol a távoli Afrikában búbos vöcsök mama és szárcsa papa imígyen szól "fiókáihoz" :
-Pakoljatok gyerekek, indulunk !!
-Na de mami ! Máriis ?? Olyan jót játszottunk krokival és zebrácskával ! Egyáltalán hová megyünk ilyen korán ???
-Ne nyafogjatok, hosszú út vár ránk ! Irány Európa !
...és szárnyasaim lassan útra kelnek, hogy felébresszék téli álmából legszebb fotóim helyszínét, szeretett tavamat...
Istenem, segíts hogy kibírjam tavaszig !
szia Miklós!
VálaszTörlésszép kerek történet, mulatságos, izgalmas és a vége a szívemből szólt!
Örülök ha tetszett! Köszi Gábor ! :)
TörlésNeked is boldog új évet! :-)
VálaszTörlésEz olyan igazi férfias poszt volt ;-), minden nagyon tetszett, a humoros leírás, a video, a rituálés tánc. A csalás nem szép dolog volt, sajnos sűrűn történnek hasonlók kis hazánkban :-(
De ez ne szegje a kedvedet, Te csak fotózzál tovább! ;-)
Azt tenném, csak mostanában gödörben vagyok...:(( De hamarosan jön a tavaszi szél és remélem kisöpör majd belőle.... Köszi !!
TörlésNem vagytok normálisak! :)
VálaszTörlésHajrá!
Való igaz, de ez nekünk így pont jó ! ..:) Köszi Sanyi !
TörlésSzámomra elég döbbenetes ez a magyar valóság... nem csodálom, hogy elment a kedved a pályázástól..
VálaszTörlésViszont gratula az új leshez! És sok sikert hozzá!!! :o)
Remélem meglesz....Jó pár hónapja már, hogy nem csináltam egyetlen értelmes fotót sem...rám férne már egy kis siker...:)
VálaszTörlésKöszii !