A nyár óta kimaradt jópár fotós kalandom a naplómból, amik ha extra jó képet nem is teremtettek, de a blogomban mindenképpen helyet kell hogy kapjanak. Ha másnak nem is,de a saját "öregedő énemnek" kell majd hogy emlékként szolgáljanak úgy 40 év múlva...ha már nem lesz alkalmam leseimbe bemászni....:)
"Messziről jött ember, azt mond amit akar!" :
Először is pár kimaradt kép az ETF díjátadóról... Nem is értem, hogy nem vetette fel nekem senki, hogy egyáltalán tudom e bizonyítani, hogy ott jártam ?? Nos, hát tudom..:) "Elfelejtett" képek az estéről...:
Díjátadás...Kisfiam zavarban...:
Kisfiam már jó helyen...:
Kisfiam egyedül ..:
Mondtam én, hogy sokaknak tetszett a "Szélcsend..." is ! :)
Az idei ETF ről tehát ennyit, ígérem, hogy itt többet nem hallanak róla olvasóim....:)
---
---
---
Szóval a "fonalat" valahol a nyár közepén vesztettem el a blogomban. A szalakótát fotóztuk talán júliusban. Utána voltam még kint a tavaknál is, de csak azt a negatív megállapítást tettem, hogy a vízszint jelentősen csökkent.... Horthy csónakom kegyvesztetten álldogált lecövekelve a tóban...:
Helyre tettem , bocsánatot kértem tőle, megsímogattam...és persze másnap már benne vártam a jószerencsét....de hiába. Búbos vöcskök ugyan voltak a tavon, de nagyon kevés fiókát láttam. Szinte minden családban csak egyetlen fiókát neveltek, amit a kevés tápláléknak tulajdonítok.
Úgy döntöttem, hogy egy darabig hanyagolom a tavakat és lévén hogy augusztus eleje lett, inkább az őzek násza felé fordultam gépemmel...
Azaz hogy fordultam volna, de pontosan hova ?? Biztos helyem nem lévén, találomra jártam ki a határba ígéretesnek tűnő helyekre. Rögtön az első hajnalon észrevettem egy ikergidás sutát !
Persze a suta is kiszúrt engem, bár nem volt biztos a dolgában...:
A buttoló hangjára aztán óvatosan közeledtek ! (buttolo: az őzek hívására használatos "nyomogatós síp" : a szerk. ) :
Nagyon aranyosak voltak, még ilyen kis családot nem is volt módom fotózni ! :)
Persze a suta szépen bejött szél alá, majd az információval az orrában meg is ugrottak...
Csak ezt a tapsifülest nem érdekelte a magányos hajnali fotós..:
Láttam még sutáját kergető bakot, így reményteljesen vágtam neki az üzekedésnek...:
De nem így lett. Ahogy teltek a hajnalok, az esték, kudarc kudarc után jött, majd amikor végre egyik este megpillantottam egy bakot úgy 150m re, és 80m en keresztül másztam-kúsztam felé hogy 50-70m re érjek, csak a végén vettem észre, hogy elhagytam a buttolómat ! Majd megőrültem ! Hiába mentem vissza az úton 3x oda-vissza, végérvényesen elveszett... s vele a remény az idei bak fotóra...
---
---
Teltek múltak a napok, hetek.... Valami "rendes" téma után kellene már nézni... "Rendes"-en én azt értettem, ami hagyja magát végre fotózni közelről és persze legyen homogén a háttér, jó a mozdulat, jó a fény na meg becsillanós előtér ! :) Igen, mindössze ennyi ...:)
A határban igen nagy a takarás mindenhol, a vércsés lesnél üres már a facsoport, az erdei itató "lavórszerű" képi világa sem vonz, így hát nem maradt más hátra, hogy ismét visszalopjam magam a tó szívébe...
Csónakommal ismét vízre szálltam és megpróbáltam a fenti képi jellemzőket , mint a fotókkal szemben támasztott alapvető igényeimet, egy kockára exponálni...:)
Első alkalommal fordított sorrendben szerettem volna elérni a fenti célomat, így ellenfényre helyezkedtem be. Szó szerint be, mert beraktam a csónakot egy vízi növénnyel sűrűn benőtt helyre, lesz ami lesz...
Hajnalban aztán "felragyogott" előttem a régen használt "vízszintkövető ,vízi fullos lesünk"... Hát az álcázással nincs hiba...:)) Igaz, jó képeket se kell most tőle várni...:((
Majd egy másik cankó is, amit hirtelen nem tudtam beazonosítani, de lehet ez is a füstösék fajtájából van, csak még fiatal ,így még nem annyira füstös...:) :
A túloldali jó messze lévő nádasban pedig fekete gólya érkezett...
Szintén messze tőlem egy örvös galamb kereste a leszálló pályát, hogy a sekély vízben szomját oltsa...:
Tőlem balra récék húztak el...
Szembe egy kis kócsag szállt le, igazított magán egy kicsit...:
...jobbra pedig nagy kócsagok gyülekeztek. Sajnos ők is elég messze...:(
Minden elég messze mozgott tőlem...Éreztem én, hogy "necces" dolog ez a "beülök valahova és majd lesz valami" dolog, de hát nekem nincs beetetett gémes tavam...így jobb híján rábízom magam a szerencsére...
Az ébredő fények szépek voltak és egy nagy kócsag úgy tűnt, egy kicsit közelebb merészkedik ! No hátha !
Hát igen.... Jó-jó a pici takarás...., de sajnos hajlamos vagyok túlzásokba esni...:( , mint pl most is eléggé sikerült a vízi gazba befészkelnem magamat...
Csak nem hagyott nyugodni a dolog és ezért addig addig toltam magam óvatosan csónakostól a rögzítő csővel, hogy kicsit sikerült elfordítanom a Kormányzó Urat, így jobb rálátásom lett a kócsagra... És milyen jól tettem ! Mert elkezdett tollászkodni ! :
Addig addig csipkedte magát, míg sikerült egy tollat kihúzni szép ruhájából....:
Picit nézegette, majd útjára engedte a rakoncátlan tollút és folytatta a "kurkászást" :)....:
A kócsagnak azért örültem... Ha nem is extra a kép, de szép ellenfényes fotó lett róla.
Rövid szünet után egy barna rétihéja tűnt fel az ellenfényben..
Le is csapott elém a gazosba, majd felemelkedett és folytatta útját, sajnos zsákmány nélkül...:
Csodaszép madár...:
A fények kezdtek alább hagyni....A tavon a szárcsák eddig békés élete pedig egy szempillantás alatt megváltozott ! Sejtettem mi lehet az oka, mert már többször átéltem ezt a riadalmat: rétisas jön valahol ! És valóban !
Úgy tűnt, mint aki egy nagy kócsagot üldöz !
Aztán a szárcsák felé veszi az irányt , micsoda riadalom !
Próbáltam a riadt szárcsahadat bekomponálni a felettük elhúzó réti sassal, de sajnos egy technikai malőr (na jó, az én bénaságom...) miatt a sas helyett a szemközti fasor lett éles ! Szétvágott az ideg ! grrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr
Alul a riadt szárcsák, felül az öreg réti... Micsoda fotó lett volna ! Kell nekem piszkálni az AF pontokat ! ...:(((((((((
Na sebaj...majd máskor...
Azért a rétit nem hagytam ki, már ha úgy békésen elhúzott felettem...:
Igazából nem is értem a tó lakóinak izgalmát. Aki látott már réti sast, tudja, hogy milyen lassan, méltóságteljesen tud repülni. Elképzelni sem tudom, hogy ez a madár ártani tudna egyetlen egészséges madárnak is ! A szárcsák kb gyorsabban futnak, mint ahogy ez repül...:)
Persze a közelharc az megint más...:) , de hát nem minden a termet ! Úgy tűnik ezt csak a varjúfélék tudják (főleg amikor a télen elüldözik a nemes ragadozót...) , mert a többi madár nagyon is "megeszi" az ijesztő méretet...és riadtan menekül el a király elől !
Na csak gyere az objektívem elé a télen !!!
Folyt. köv....
