Uborkaszezon...

A közelgő nyár számomra a fotózás "uborkaszezonja".  Évek óta megfigyelem, hogy ilyenkor sokkal kevesebb lehetőséget találok a madarak fotózására és ezzel párhuzamosan ahogy megyünk a tavaszból a nyárba, úgy csökken a valamire való képem száma is és persze az ambícióm is...... A fények sem támogatnak semmiben: ahhoz hogy még sötétben kiérjek a lesekbe, extrém korán kell felkelni (2:30 ! ) és ezek a nyári hajnali fények is egyszerűen "semmire valók". A nap iszonyat gyorsan feljön, semmi sárgaság, hanem szinte azonnal szétégeti a témát.... A tavon a párát keresve sem találni...valszeg ő is a nyári szabadságát tölti... A réteken, az erdőben a levelek, a bozótok mindent eltakarnak a fotós objektíve elől...a hőségben az állatok is a sűrűben keresnek menedéket...

 Ezen bejegyzés sem az extrákról fog szólni, csupán jelezném: itt vagyok, megvagyok, dolgoz(gat)ok... Számba veszem pár leshelyemet, így a nyár derekán hol, merre, mi mozog...

A tavon a vízszint nem sokat változott. Alacsony mint ahogy évek óta, így a kényelmes vízi lesünk továbbra sem használható. A vízi növények durván benőtték a partot, így a parti és egyéb madarak fekvő leses fotózása lehetetlen. Horthy csónakom az egyetlen lehetőségem, használom is amikor tudom, de mostanában nem sok sikerrel. Egyik reggel azonban egy érdekes vendég akadt a horgomra, azaz  az objektívemre, szó szerint...
Egy billegető cankó landolt a 400 as on..:)  :

Vakarózott, tett, vett....

aztán a világossággal úgy 10 perc múlva távozott...:)

A szürke gém már állandó vendég..

csak úgy mint a kis vöcsök...:

 

 

 és a cigányréce is..:

Ezt a madarat azonban még sosem láttam itt, ő az  üstökös réce:

Szóval nem túl nagy élet van a tónál, a madarak valószínűleg a költéssel vagy tán már a fiókákkal lehetnek elfoglalva...minden esetre keveset és távol mutatkoznak..

-------


Pár nap múlva a vércsés lesben kerestem menedéket. Kíváncsi voltam, idén mire megyünk a vércsékkel ? Jön e újra a szalakóta az odúba ? Hány vércse lesz és vajon besüt e a nap az új helyünkre ?
Az első napon csak egy ázott seregélyt sikerült fotóznom...:

Vegyes érzelmekkel láttam, hogy már a kaját hordja befelé a szalakótának kitett odúba...:

 Egy szarka kíváncsiskodott még, de kb ennyi.

A vércsékről használható fotót csak pár nap múlva sikerült készítenem.
Itt vannak, jól vannak.
3 pár kék vércsét láttunk, tavaly csak kettő költött a telepen...
Ő itt egy kék vércse tojó:

Ő pedig a kék vércse hím..:

 

Megint tojó....:

 

Egy portré a szépséges hímről...:)  :

 

 

 

 

 

A vörös vércsék a lestől messzebb mozognak...:

 

Összességében a madarak itt vannak, teszik a dolgukat, de úgy érzem idén megint nem lesz meg a megálmodott vércsés fotó mégpedig a sűrű növényzet miatt...:(
Szalakótát láttunk, de nem szállt be...:(
Talán még korán van neki a fészkelés elkezdéséhez..

------------

Új hely, új remények....ezúttal a homokbányában próbáltam felhajtani a sikert...
Cél a gyurgyalagok... de egy kakukkot sem kergetnék el..:)

A gyurgyalagok hálás teremtmények. Talán már túlságosan is...:)  Kihívás nem sok van bennük, de egy alkalmat mindenképpen megérnek...:

A legtöbbször csak üldögélnek...nem egy extra dolog...:

Ám amikor egy egy beszálló ágat egyszerre többen is birtokba szeretnének venni, kitörhet a csetepaté ! Az ilyen jelenetek miatt érdmes a gyurgyalagokért felkelni ! :

Ennek a képnek a címe az is lehetne hogy "A kábelkötöző" ...:)

De végül minden helyre állt és a madarak is felfogták, hol is van az "aréna"...:

Hiszitek vagy sem, de legalább 1,5 percen keresztül tartott a "buli" !
Volt hogy 20 másodpercig csak egymás csőrét fogva pihentek...:

Annyira "jól" sikerült belőnöm a beszállót, hogy sokszor kilógtak a képből...:((

Egy 50 másodperces videót is készítettem róluk ahogy balhéznak, amit odahaza szépen sikerült letörölnöm a kártyáról... :(((
Ne kérdezzétek meg "hogyan?" , mert erről csak a pszichológusomnak vagyok hajlandó beszélni ! Fogalmam sincs, eltűnt ! Grrrrrrrrrrrrrrrrrrrr................

Aztán volt itt a bányában minden izgi még, főképp "átutazóban" : sárgarigó, kakukk, zöld küllő stb...
De láttam őzet , fácánt és kergetőző nyulakat is...:

Egy rejtőzködő , sosem fotózott kismadárka is az "objektív elé" került úgy 40m re...:
Ő a karvaly poszáta :

Amiért mégis többször is felkeltem a bányához, az a tövisszúró gébics.

No nem ezért a tojóért, bár ő is nagyon szép..:

Hanem a hímért :

A tövisszúró gébics neve nem véletlen: Az el nem fogyasztott rovarokat egy tövises ágra szúrja fel , a későbbi felhasználás céljából... Elég csak megtalálni a tövises fáját és már el is készülhet a "Raktár" nevű fotó ! :)

Természetesen ez nem mindig ilyen egyszerű....ilyenkor a madárfotósnak különféle praktikákhoz kell folyamodnia... :)  Ajánlom pl az "Ember-tövisszúró gébics szótár" nevű kötetet, amivel könnyen elmagyarázhatjuk neki , mit is szeretnénk.... Vagy sokszor az is bejön, ha erősen koncentrálunk arra amit akarunk...ez az "agykontrol"... :)   Követhetjük is a madarat hosszabb ideig, ez nehezebb ugyan, de ez is célravezető lehet....:)
Ilyen és ehhez hasonló ötletek sokasága fordul meg fejemben azokban az eltöltött órákban, amíg várom őkelmét a lesben, hogy repüljön már be végre !!!
És végül bejött !  Ezzel aztán elindította a fantázia világomat....mert én mindig azt mondom, hogy nem azt kell fotózni amit szeretnénk, hanem azt, amit a Természet épp felkínál nekünk....