Álmatlanul...

Talán a tegnap esti foci utáni három sör...:) , vagy talán a 35C fokos nyári meleg volt az oka, de ma hajnalban már 3 órakor csak forgolódtam az ágyban, nem bírtam aludni. Egy óra kellett hozzá hogy tetté érjen a gondolatom: bizony én ma meglesem a felkelő napot ! 4 órakor már a mezőn voltam , a felkelő nap pedig tényleg ilyen szép volt:


Illetve még szebb lehetett volna, ha a kép aljában lévő fácánkakas még egy kicsit feljebb húzódik a szalmabálára, ugy a nap közepébe.... de nem tette..:(



Sebaj! Ez így is szép volt, de induljunk tovább, kihasználva a napunk egyre kedvezőbb hajnali fényeit... Egy búzatábla mellett mentem el a patak felé, amikor is egy bakot riasztottak fel lépteim. Kép nélkül maradt ezen élményem...
Elérve a búza alját pedig egy legelő magányos sutába botlottam pár kattintás erejéig. Olyan hirtelen termett előttem hogy nem tudtuk eldönteni hogy melyikünk lepődött meg jobban.



Visszatérve autómhoz egy teljesen másik irányban döcögtem tovább. Pár km el odébb a földút közepén vagy 300m re újabb sutát vettem észre. Nem akartam vele különösebben foglalkozni, de távcsövem segített felismerni a lábai közt mozgó füvet: gida ! Na ez így már más felállás... Kiszállva ,görnyedve közelítettem feléjük. A suta valamit megérzett mert a jó szelem ellenére kissé bizalmatlanul indultak elfelé a combig érő napraforgóban. Ameddig tudtam közel kerültem, majd erre a képre futotta :



Örültem nekik ,mert gidát még nem fotóztam. Ezután békésen elballagtak a nagyobb takarás irányába.
Folytattam utamat, néhány km el később egy terepjáró szegődött a nyomomba. Az egyik terület gazdája volt terepszemlén. Ahogy lassan gurultunk egyszer csak előttem vagy 250m re ismét foltot láttam: róka poroszkált az úton. Gyorsan összeállt fejemben a haditerv: félreálltam majd gyalog követtem a másik kocsit. Tervem bevált: a kocsi hangjára a róka beugrott a repcébe, majd pár perc múlva előjött.Sőt ! Az eddig elfelé menő róka most felém jött! Persze ekkor már kb 60 m re voltam tőle, "képre töltve". Azaz tőlük ! Ekkor láttam amit eddig úgy gondoltam hogy csak a Vukban létezik: öreg kivénhedt róka tanítja vadászni a kicsit !
Fantasztikus volt ahogy az öreg elöl , a kicsi mögötte, ballagnak pont felém ! Aztán mintha az öreg odaszólt volna : "na most figyelj!" , majd egyetlen mozdulattal bevetette magát a repcébe:



Sajnos "árnyékra vetődött"...

Ezután tovább ballagtak felém, de hol bementek a repcébe, hol kijöttek, már nem tudtam megállni hogy ne fotózzam őket:




Sajnos olyan képet nem volt módomban készíteni amin mind a ketten jönnek felém, mert ismét bementek a repcébe és ugy 10m re lehettek tőlem amikor nagy fújtatással "szagot fogtak" és elrohantak.. Sebaj, így is végtelenül elégedett voltam.:)))

Hazafelé már semmi különös nem történt, egy érdekes "tájképet" készítettem még a falunkról pár km ről, 400 as teleobjektívvel...



Végül örülök az álmatlanságomnak, fantasztikus hajnalom volt ! Lehet hogy többet kellene innom ??? :D

Biharugra

Pár hónapja egy barátom mesélte nagy átéléssel hogy Biharugrán voltak "nyaralni" és milyen szép hely és még jégmadarat is látott ahogy a panzió mellett vadászik a csatornán és hogy és hogy....stb stb... Kb ennél a szónál meg is állt a gondolatmenetem hogy: "jégmadár" ! Milyen régen szeretnék már jegest fotózni, csőrében valami finom falattal... El is határoztam hogy amint időm engedi , "elviszem a családot valami nyugodt helyre" nyaralni...:) Persze ők rögtön átláttak a szitán amint a "gugliba" beütötték hogy "Biharugra"... : halastavak, madárvárta, nemzeti park...stb találatok egyből elárultak ,hogy itt bizony aktív madárfotózás készül...
Nos, most ide kellene beszúrnom a jégmadarat a hallal, de ezt most az olvasóm fantáziájára bízom...:( Sajnos a dolognak nagyobb lett a füstje mint a lángja...:(, a rossz idő nemcsak a fényeket tette tönkre, de a méltán híres madárvilágot is inaktívvá tette. Ezen kívül rá kellett jönnöm hogy ezen a csodálatos vízi világon nagyon nehéz fotós szemmel és technikával fogást találni. A halastavak és az egész környék ugyan valóban teli van a legkülönfélébb madarakkal és állatokkal, de ezt maximum a megfigyelő toronyból távcsővel lehet érzékelni. Ez pedig a jó képhez nagyon kevés... De lássuk időrendben:
csütörtök: eső
péntek : eső...de már nem bírtam magammal és kiültem egy tábla szélére leselkedni..




szombat : eső....na jó délután kezdett kisütni a nap...




Aztán este csak kiültem egy madármegfigyelő toronyba "madármegfigyelni"...





Igazán jó képet nem sikerült készítenem, bár jópár gém és kócsag húzott el előttem.

Vasárnap pedig jöttünk haza, de előbb még csináltam pár képet a faluban. Apropó falu! Nem tudom leírni hogy milyen érdekes kis település is ez. Mintha megállt volna az idő a '70 es években, rendkívül csendes és nyugodt itt az élet, de mindamellett megvannak a mai kor "modern vívmányai" is. Előbbire azt értem pl hogy átmenő forgalom = 0, azaz teljesen természetes dolog hogy a kócsagok gémek stb "menetrendszerint" közlekednek a falu légterében vagy pl majd minden villanypózna tetején lakott gólyafészek van, de pl itt aztán semmi sem érződik abból hogy a fecskéink veszélyesen fogyóban vannak...Majd mindenkinek van traktora és a kiírás szerint "élelmiszer jellegű bolt"-ban lehet választani a két kosárnyi árukészletből...
Biharugra nagyon rendezett, tiszta és barátságos, e tulajdonságait és útjait sok település irigyelné. Kis parkok, játszótér, utcatáblák, rendőrörs stb mintha csak a Balcsi parton lennénk...csak a házak kora és a beruházások hiánya árulkodik arról , hogy bizony e vidék csak a töredéke összegből gazdálkodik... De azt hiszem talán pont ennek tudható be hogy még megvan a maga varázsa...







Végül de nem utolsó sorban mit tanácsolok az ide induló fotósoknak? Jó időben menjenek..:) és ha tehetik inkább az őszi madárvonulást válasszák, a fokozottabb látvány érdekében. Vagy a legjobb ,ha helyismerettel rendelkező valakivel felveszik a kapcsolatot, aki esetleg tudja azt amit nekem 4 nap alatt nem sikerült kiderítenem... Ősszel én nagy valószínűséggel ismét megpróbálom !

A homokbánya

Nemrég megérkeztek a várva várt gyurgyalagjaink a kókai elhagyott homokbányába. Igen, gyurijaink, ugyanis ez a színpompás madár az MME Kóka Csoportjának a "címermadara" , ahol én is madárvédelemben tevékenykedem egy ideje. (www.mme-koka.hu) A bánya még érkezésük előtt fel lett készítve egy közös munka folyamán, kiigazítottuk a partfalat és gaztalanítottuk a telepet, hogy érkezésükkor a legnagyobb rendben legyen minden.
Ma hajnalban már korán kimentem és a lessátor felállítása után néhány beszálló ágat tettem ki nekik. Napfelkeltével egyre aktívabbak lettek, majd hamarosan neki is láttak a napi teendőknek, mint pl. a fészkelőhely kitakarítása..:



Hamar észrevették az új , kényelmes "kiülő ágat" ami persze némi területi vitára adott okot, nem kis örömömre..:) :



Persze azért nem csak csupa veszekedés az életük, jut idő a romantikára is... :



Sőt ! Rendkívül érdekes, ahogy a hím ajándékkal kedveskedik a tojónak és néha egy egy finom falatot hoz neki az áhított szerelem reményében:



Nem is értem hogy az embereknél miért nem elég ehhez egy lódarázs.....:)) De tény hogy náluk működik a dolog, a jutalom nem marad el..: (Elmúltál 18 éves? Ha igen lapozz tovább...)



Szóval így zajlik gyurgyalagjaink élete, köszönik jól vannak. Remélem hamarosan az utódokról is készíthetek pár felvételt...:D

Rókakölkök...

Pár napja Szabó Endre fotósbarátom bejelentkezett,mégpedig hogy az általa ismert tavalyi róka kotorék lakott, és ha gondolom menjek és próbáljak meg kisrókákat fotózni, neki már sikerült. Sajnos az általam ismert kotorékok vagy lakatlanok, vagy fotózhatatlan helyen fekszenek, így örömmel fogadtam a tippet. Tegnap hajnalban már a helyszínen voltam , de annak ellenére hogy az első májusi hajnalt köszönthettem napsütésben, a kölykök és így a képek is elmaradtak...:(
Ma hajnalban ismét bepróbálkoztam....sajnos felhős idő volt, némi esővel, így nem sok reményt fűztem a dologhoz. A gépet is eltettem, félve a beázástól. Úgy 8:30 körül járhatott az idő, amikor elkezdtem csomagolni. Az utolsó utáni pillanatban pillantottam meg egy pár vörös fület a magas fűben, amint éppen odébbvándorol pár métert..:) ...... Ugy 30 percig maradtak kint (ketten voltak), de elég álmoskás hangulatban voltak, nélkülözve minden akciót. Így be kellett érnem "sima" rókakölyök fotókkal a magas fűben, bevallom nagyon örültem nekik..:)) Mégegyszer köszönöm a tippet Endrének !

a májusi eső aranyat ér....

Hűű, de gazdag lenne kis országunk ha a fenti állítás igaz lenne.... Nem kell bemutatnom a mostanában esedékes időjárási viszonyokat olvasóimnak, hetek óta folyamatosan esik az eső, országszerte árvizek, viharok tombolnak, elárasztva mindent.. Lassan nekem is pszihológus kell, hogy fel tudjam dolgozni ezt az állapotot...pedig mi még nagyon szerencsés helyen lakunk...
Szakorvos hiányában dacolok a rossz idővel és meg akarom mutatni neki, hogy csak azért is kimegyek fotózni. Így a ma reggel ismét a tónál talált, bár különösebben jó képet nem csináltam de íme pár érdekesség:









Aztán 10 óra felé rákontrázott az idő is és hatalmas felhők lepték el az eget.
Ez sem tudott visszatántorítani hogy délután még ne nézzek kicsit szét a területen, de ekkor az esőben már csak egy ázott, fáradtan felkelő őzbakot sikerült találnom, félig téli félig nyári "szerelésben":


Próbálkoztam még némi makróval is, de nem akartam szétáztatni a gépet és hamar feladtam ezt a műfajt is. Hazaérve és kiszállva a kocsiból hangos kiabalásra lettem figyelmes. A tavalyi fakopáncs odút amely a szomszéd szilvafája törzsében van, egy seregély vette birtokba. (a fa azóta félig ki lett vágva, de a törzs megmaradt..) Hangos, változatos kiabálással és szárnyait verdesve szinte "kérte" hogy fotózzam le..:) Természetesen ez nem nekem szólt, de egy ilyen szép nászruhás példányt vétek lett volna kihagyni. Egy kisteherautó hátuljában rejtőztem el az eső elől, és hallgattam ahogy ez a szép madár a sárgarigótól a jegesmedvéig mi minden hangot tud utánozni...

csúcs egy család..

Ma délután ismét a csukokhoz mentem, remélem nem fogja megunni a kedves olvasó őket..., én nem tudtam. Valszeg már a fiókanevelés, etetés ,project mehet, mert szüntelenül kapkodták el előttem a rovarokat, nem kis örömömre.. Egy tövisszúró gébics párnak is megtetszett a vadászterületük, mert (bár kissé messzebb) néha meg megjelentek a lucernatábla szélén pár perc fürkészésre...

Főpróba a vízi lesnél...

Ma hajnalban már 4:40 kor kint ültünk a lesben. Sajnos még némi munka várt ránk, ezért még egy fél órát zörögtünk, szöszöltünk...(állványfej rögzítés, szunyogháló stb..) A reggel szép ködös, párás tófelszínnel köszöntött ránk, viszont a madarak valamiért egész délelőtt kerülték a les környékét..:( Sajnos a nagy távolság miatt így igazán jó képeket nem tudtunk készíteni, de a cél inkább a les próbája volt, ami sikerült is, mert jópár dologra rájöttünk közben. Megfigyelt vízi madarak a lesből: szárcsa, kis vöcsök, tőkés / cigányréce, szürke gém, vörös gém, nagy kócsag, búbos vöcsök, bütykös hattyú. Távozásom után (10 ó) a madarak is közelebb merészkedtek a leshez + Sanyi kolléga később egy vidrát vélt felfedezni , aminek azért a jövőre nézve igen megörültem...








Délután a magam készítette mobil lessátrat akartam tesztelni, ezért kerestem egy erre alkalmas helyet. A választás igen jól sikerült, egy cigány csaláncsúcs pár vadászterületére keveredtem... A les is és a Sigma 1,4x konverter is jól vizsgázott a felhős időben, bár még lesz mit javítani a "csukos" képeken....