Ma , szabadságom utolsó napján, kissé későn keltem, de annál gyorsabban öltöztem miután megláttam, hogy bizony hosszú idő óta ujra tündöklően süt a nap...De jó volt végre így nekiindulni a napnak ! Kisfiam ugyan nehezen engedett el, de miután nagy nehezen tőle is beszereztem a kellő engedélyt (2 szaloncukor volt az ára...), felhívtam Sanyi barátomat hogy kijön e velem a lesbe.Ő a családnak szentelte a mai napot,így egyedül keltem útra. Nem sokat szöszöltem, 30 perc mulva már a lesnél voltam. Érkeztemkor 3 ölyv repült el. Rövid pakolászás után elhelyezkedtem majd vártam és figyeltem a befagyott tavat. Fél órai tartózkodás után rájöttem hogy a hús csali nem megfelelő oldalon van, kimásztam és áttettem a bal oldalamra. Újra helyezkedés, újra figyelem... Egy kis vörösbegy csipegetett az ottmaradt morzsalékokból. Kb 40 percig semmi... Ilyenkor az embernek nagyon is jár az agya a lesben, gondolkodik sőt! ábrándozik, mi lenne a jó ha mi jönne, mit kívánnék ha kívánhatnék stb...Azt "találtam ki" magamban, hogy eszem szerint sasnak örülnék a legjobban, de szívem szerint rókának. Nem tehetek róla, a róka az én "Achilles" sarkam. Mindig elérzékenyülök egy szép róka fotótól... Az elmúlt 1 hét alatt is kb 5x voltam kint érte, mentem 20km t, de sajnos kép nem készült.
Szval ahogy így szórakoztatom magamat a gondolataimmal, egyszer csak beszáll a les elé egy szürkegém...:
Nézelődik nézelődik, majd elkezdi csipegetni a morzsalékot...:
Nagyon hálás kis jószág volt, engedte magát fotózni minden féle fajta pózban, portréban, nagylátóval stb..., éltem is vele !:
Gémünk jól elszórakoztatott, de egyszer csak nagy méltatlankodva elrepült... Épp kezdtem volna azon elgondolkodni hogy mit csináltam rosszul, amikor a jobb oldalon feltűnt egy vörös bunda: RÓKA !
Kezem lábam remegett mint tinédzsernek az első randin ! Mintha nem láttam meg hívtam volna be már vagy 20 rókát, de ez itt mégis más volt ! Közel volt, sütötte a lágy napsugár, fekvő perspektívában voltam, havas elő/háttér, téli szőrben stb minden ideális volt ! Nem akartam hogy kép nélkül elmenjen,ahogy a lesre nézett céloztam és találtam. Ezután felkapta a fejét, én pedig az objektív stabilizátor kapcsolóját keresve megzörrentettem valamit, ezt már nem tűrhette. De sebaj, 1 kattintás pont elég volt. 1 akksit merítettem le azzal hogy csak nézegettem a képet a gépben és remegő térdekkel, fülig érő mosollyal mormoltam egy Miatyánkot az égieknek, hogy egy évek óta áhított képet sikerült csinálnom.
Nagy örömmámoromban alig vettem észre hogy megjelentek a fejem felett az ölyvek is..:
Az egyik , a Sanyi által kirakott beszállóra repült:
Az ölyvek mellé két szarka szegődött, hátha nekik is esik le némi morzsa...:
Pár perc múlva pedig elszabadult a pokol ! Ilyet még "live"-ba nem láttam: egy újabb ölyv kérdezés nélkül a már falatozónak csapódott mint egy japán "kamikaze" pilóta, majd elkezdődött a csetepaté! :
A két gladiátor harca kb 1,5 percig tartott, s végül az erősebb győzelmével zárult, aki tudatta a betolakodóval hogy itt nincs helye.
Azért is volt furcsa az egész, mert a bal oldalra áttett nagy darab húshoz nem nyúltak, csak a jobb (a megszokott) oldalon lévő morzsákon veszekedtek. Lehet hogy itt már a kaja csak indok a bunyóra ? Neeeem, nem akarom elhinni hogy már az állatvilágban is ilyenek vannak, ez csak az emberek mocskos világában állja meg a helyét. Egyszerűen hetek alatt ezt szokták meg...
Az ölyvek veszekedése után a győztes evett, a vesztes pedig a les mögötti fára repült. Időközben a nap is mélyebbre bukott, és nagyobb árnyék lepte el az "arénát"... Ideje volt indulnom, megkaptam amit akartam, sőt ! annál sokkal sokkal többet !
Hazaérve a feleségem értetlenül fogadott a korai érkezés miatt,majd eleget tettem a kérésének, hogy a kisfiunk gyerekáldására menjek el velük a templomba... Az első sorban ültem, mégis végig a róka járt az eszemben...:) Köszönet a Sorsnak érte !
